állatos mese

Az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit ezúttal karácsonyi kalandok színesítik. Főhőseink óriási lelkesedéssel készülnek idén is az ünnepre, ám Pettsont baleset éri, és egy ideig úgy tűnik, hogy semmi sem mentheti meg a két jóbarátot attól, hogy szomorú, sivár karácsonyuk legyen.

A szerző, aki egyben illusztrátora is történeteinek utánozhatatlan humorral, bájjal és találékonysággal eleveníti meg két főhősének: az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit. A felnőtteknek is jó szórakozást ígérő, többkötetes mesefolyam szereplőit mulatságosabbnál mulatságosabb színes rajzok keltik életre.

A magyar folklór kimeríthetetlen kincsesbánya az írók mesefeldolgozásai számára; a magyar népmesék életörömöt, bölcsességet sugárzó darabjaiból a gyerekek úgy tanulhatnak, hogy észre sem veszik a tanító célzatot, hiszen minden figyelmüket lekötik a népi hősök ugyancsak izgalmas próba­tételei.

A kötet szerkesztője, Hunyadiné Körtvélyesi Anikó sokéves tapasztalattal rendelkező óvónő és családanya, ezért tudatosan érvényesítette a válogatásnál azt a korszerűnek mondott nevelési módszert, mely szerint "a mese terjedelme ne legyen több, mint amit a gyerek még figyelmesen végig tud követni".

Az angol nyelvterületen a legnépszerűbb klasszikusok közé tartozó, de nálunk könyv formájában még nem ismert mesesorozat a 20. század legelején keletkezett. A mesék szerzője, Beatrix Potter kis mesekönyveit eredetileg hangulatos akvarellekkel jelentette meg.

Az igényes kivitelű válogatás magyar írók tollából közöl kifejezetten rövid meséket, olyanokat, amelyeket néhány perc alatt felolvashatnak a szülők gyermekeiknek esténként. Kortárs és mára klasszikussá vált, már nem élő szerzőket egyaránt felvonultat a kötet.

A Móra állatmeséit egybegyűjtő válogatás két ciklussal (A kéményseprő zsiráfok, Nekopogi kovács) jelzi a műfaji megosztottságot: míg meséinek első csoportja a hagyományos népmeséhez áll közelebb, a másodikra inkább az anekdotikus, mondaszerű történetek a jellemzőek.

Generációk kedvenc mesehőse, a kedves, fekete bundájú kis vakond ez alkalommal maga mesél „születéséről”, arról, miként bújt elő Zdeněk Miler, a „Festőbátyó” színes ceruzájából és hogyan sikerült elérnie, hogy negyven rajzfilm és közel félszáz mese főszereplője lett.

A Sven Nordqvist bájos, humoros rajzaival gazdagon illusztrált kötet főhőse a nem a tehenek szokásos életét élő Mú mama. A jámbor tehénasszonyság leghőbb vágya ezúttal az, hogy egy lakájos kis kunyhót építsen magának, miután az erdőben sétálgatva felfedez egy ilyet, amelyet gyerekek barkácsoltak.

A Sven Nordqvist bájos, humoros rajzaival gazdagon illusztrált kötet főhőse, Mú mama azt vallja, hogy csupán azért, mert tehénnek született, még nem kell feltétlenül unalmas életet élnie. Gazdája gyerekeit látva kedvet kap a hintázáshoz. Ezért aztán egy napon kerékpárjára pattanva meglátogatja Varjú barátját, hogy az segítsen neki hintája elkészítésében.

Gazdag Erzsi kötetbe foglalt verseinek, meséinek legkedveltebb témája a természet. Közel fél évszázad terméséből való válogatás olvasható a könyvben, amelyből a Télűzőtől a Hol van a nyár?-on át az Új évig kalendáriumszerű elrendezésben ismerkedhetnek meg a kicsik az évszakok természeti szépségeivel.

A színpompás mesekönyv apró epizódfüzérekből áll. Bemutatkoznak bennük az erdei állatok: a fekete bundájú Egér Elek, a süntestvérek, Tüsi és Böki, valamint a hangyák, a békák, az egerek, a harkály, a hód, a cickány, a vakond.