állatos mese

A kötet szereplői nemrég költöztek a Vadonatúj Domboninneni Lakóparkba. A beköltöző családok csemetéi, Dinnye, a hangyászkölyök, Elemér, a fókakölyök, Köles, a denevérfióka és Janka, a vadmacskalány hamar egymásra találnak.

A meseregény főszereplője, Cincin, a kisegér mindenben elüt a társaitól. Termetre nevetségesen pici, a füle pedig hihetetlenül nagy. Állandóan betegeskedik, a hangosabb zajokra ijedtében rögtön elájul. Szeret szülőhelye, a palota termeiben sétálgatni ahelyett, hogy a falhoz bújva menekülne, mint a többi kisegér, és mindezek tetejébe szinte egész nap a könyveket bújja.

Bodó Béla kedvelt gyermekregényeinek hőse, Brumi, a kismedve a téli szünetben titokzatos, névtelen levelet kap, amely egy bizonyos, éléskamrában történt szörnyűségre figyelmezteti.

A címszereplő kis medvebocs az erdőben lakik szüleivel. Ebben a történetben két, városban élő barátjával, Pulykapipivel és Jócsonttal éli át a szünidei kalandokat. A Mackóvárosban élő bocsoknak az erdő számos érdekességgel szolgál, hiszen nem találkoztak még vadméhekkel, nem ismerik Rezedát, a kecskét, és soha nem láttak még baglyot sem.

Ebben a "Brumi" történetben a fekete orrú, barna medvebocs - elhagyva biztonságot nyújtó erdei barlangját - tarisznyájában hamuban sült pogácsával, medvepapája oldalán Mackóvárosba indul. Mivel a kis bocs még sohasem látott pályaudvart, mozdonyt és egyéb nagyvárosi "csodákat" igazi kalandos utazást jelent számára a nagyváros felfedezése.

Bodó Béla mesekönyve a nagy sikerű Brumi Mackóvárosban című történet folytatása. Az előző kötetben a kismackó első lépéseinek lehettek tanúi a kis olvasók, ebben a könyvben már az iskolával ismerkedik a címszereplő. Az első napok nehézségein a kedves tanító néni segíti át Brumit, aki csakhamar beilleszkedik az osztályközösségbe.

Az író meseciklusának negyedik könyve a Brumi a Balatonon. Főhőse Brumi, a bájos, eleven, mindenféle kalandba belesodródó medvebocs, aki a történet szerint barátaival, a huncut Jócsonttal, a torkos, vidám Dagival és a félénk Panasz Mukival a Balatonra megy nyaralni. A vakáció alatt számos kaland esik meg a négy jó baráttal.

Kalmár Ferkónak az iskolában az utolsó padban a helye; özvegy édesanyjának segít esténként kihordani a tiszta ruhát, és így nem marad ideje a tanulásra. Sikert csak saját ügyessége révén érhet el. Szépen tud festeni, és kínálkozik is alkalom, hogy ezt bebizonyítsa, ám a kölcsön kapott festékből a berlini kék eltűnik, még mielőtt kész lenne a másnapra ígért kép.

Az erdő királya Ön, az öreg szarvasbika, aki az év nagy részében terebélyes koronájával, magányosan járja az erdőt, és csak nász idején lép a képzeletbeli porondra, hogy megvívjon a tisztás szélén gyülekező „udvarhölgyek”, a szarvastehenek kegyéért.

Kipling állatmeséinek legtöbbje eredettörténet. Hogyan lett púpos a teve, Hogyan kapta az orrszarvú a bőrét, Hogyan szerezte a leopárd a foltjait, kenguru az ugrani tudását (Kenguru apó története). Nem „bölcs” mesék ezek, állatbőrbe bújt emberi tulajdonságokról, és nem is varázsmesék, mert a csodákban és a csodálatos keletkezésekben mindig érezzük a képtelenséget és a képtelenség humorát.

A kötet huszonhat állatmesét tartalmaz Gárdonyi Géza tollából. A szórakoztató történetek főszereplői elsőként a gyerekek ház körüli "kedvencei", a kutya, a macska, a nyúl, a tyúk és kicsinyei, a kisegér, a szamár, a malac.

A pingvinkolónia elsőszülött fiókája, Ottó rendkívül kíváncsi természetű. Minden érdekli, ami vele és a környezetében történik, ezért folyamatosan faggatja az éppen rá vigyázó felnőtt pingvint, Claudiust: hol élnek, hol vannak most, kicsoda ő tulajdonképpen, miért kell összebújniuk olyan szorosan, ha hóvihar közeleg, miért vigyáz rá mindig más felnőtt, mit egyen, ha éhes?