7

A vonzó kivitelezésű kötet főhőse a nagyvárosban élő, ötéves Julijuli, aki felnőttkorában mindenképpen tündér szándékozik majd lenni. Legjobb barátja a kissé morózus Mackó, akivel remekül megértik egymást mackó nyelven. A várost járva meséket gyűjtenek, méghozzá különleges felnőttektől.

„Hagymácska Hagyma apó fia volt. Heten voltak testvérek: Hagymuska, Hagymuci, Hagymóka és így tovább, egyszóval valamennyiük neve méltó volt az ősi Hagyma-nemzetséghez.” Így kezdődik Rodari klasszikus meseregénye, amelyben a bátor és talpraesett Hagymácska izgalmas kalandjait követhetjük nyomon.

A Grimm-testvérek műve, a Gyermek- és családi mesék magyarul először 1861-ben jelent meg. Azóta se szeri se száma a magyarításoknak, a mostani Márton László és Adamik Lajos fordítói vállalkozása azonban irodalmunkban előzmény nélküli: a teljes művet fordították le, méghozzá olyan filológiai, nyelvi gondossággal, amelyre még nem volt példa.

Az eredetileg 1972-ben megjelent fordulatos regény főszereplői nyulak, akik új otthon alapítására vállalkoznak. A szerző aprólékosan kidolgozott világot épített fel a tapsifüleseknek, akiknek saját nyelvük, törvényeik, mitológiájuk van. A legapróbb nyúl, Vakarcs látnoki képességekkel bír, megérzi, hogy a nyúltanyát óriási veszély fenyegeti, ám a főnyúl, Threarah hallani sem akar erről.

A Nagy magyar mesemondók című sorozat egyfelől a legnevesebb íróink (Jókai, Móricz, Gárdonyi, Arany László, Heltai Gáspár és mások) meséit gyűjtötte össze, másfelől pedig területi szempontok szerint válogatta kötetbe a meséket. Jelen kötetben felvidéki történetek olvashatók.

Heléna minden este kikerekedett szemekkel hallgatja édesanyja meséjét, amely egy gyönyörű szép hercegnőről szól, aki arra vágyik, hogy egyszer lehozzon egy fényes kis csillagot az égről. A kiszemelt csillagocska – megérezve ezt a vágyakozást – látni szeretné a hercegnőt, ezért egyik éjjel aláereszkedik az égből.

A címadó versben (Családi kör /1851/) a hagyományos életkép műfajának megfelelően a kis közösség, a család megtartóerejét mutatja föl a költő, miközben érzékelteti azt is, hogyan tör be a külvilág az idillbe, és finoman jelzi a nagylány elégikusan megrajzolt alakjával ennek az idillnek a törékenységét is. A "Koldus-ének" béna harcfija folytatja a versben monológját.

Egy magányos orrszarvú vándorol a szavannán. A társai szép lassan elfogytak mellőle, még az is lehet, hogy ő az utolsó. Ezért barátot keres, aki hasonló hozzá. Kalandozásai közben társául szegődik két nyűvágó madár. Vajon együtt sikerül-e igazi barátot találniuk az orrszarvúnak? A sivatag peremén egy hazafelé igyekvő gólya kincsre lel. De miért növekszik a szép kis gyöngy, és kié lehet?

A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban.



Kérdezd
a könyvtárost!