állatos mese

Az aranymadár (hasonló címmel már olvasható az ajánlóban egy magyar népmeséket tartalmazó kötet) meséinek, mondáinak, történeteinek szerzője a székely néphagyomány ezerszínű világából merítve kelti életre a népi állatmesék, eredet és történeti mondák, csalimesék hihetetlenül gazdag és színes világát.

Bizonyos jelekből az okos állatok azt a következtetést vonják le, hogy az emberiség újabb önpusztító fegyverkezésbe fogott, kirobbanással fenyeget az újabb világháború. Így kerül sor az állatok konferenciájára...

A meseregény főszereplője, Hörcsi Lajcsi szorgalmas, okos, rendszerető hörcsöglegény, ám kertje gazdag termését nem osztja meg senkivel, mindenkit távol tart otthonától. Ezen a rossz tulajdonságán azután sem tud változtatni, hogy kiszabadítja Galád Görény fogságából és hazaviszi a meseszép, jószívű hörcsöglányt, Aranypofácskát.

Az irodalomtudomány értelmezésében a műmese nem egyszerűen csodás-fantasz­tikus elemekkel tűzdelt vagy épp reális motívumokra épülő történet, hanem filozófiai mélységeket is föltáró epikus alkotás, amely voltaképp tanító példázata egy elvont gondolatnak, valamely erkölcsi tételnek, eszmének, mondanivalónak.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent, tetszetős kivitelű kötet negyven török népmesét tartalmaz, melyeket Muhsine Helimoglu Yavuz professzorasszony és egyetemi hallgatói gyűjtöttek nagyrészt kelet-törökországi vidékeken. A mesék motívumai közül jó néhány ismerős lehet akár a magyar népmesékből, akár más mesevilágból.

Bár Bosnyák Viktória mesekönyvet írt, nem titkolt szándéka azonban az volt, hogy a helyesírás útvesztőiben kalauzolja a kisiskolásokat. Mosó Masa mosodáján és a Gőgös Gúnár Gedeonon már felnőtt néhány nemzedék, így talán érdemes azon elgondolkodni, hogy frissíteni kellene az e témában preferált könyvek körét.

"Az állatmesék oktató, nevelő, jellemfejlesztő hatása évszázadok óta nyilvánvaló. Egy gyűjtemény alkalmat kínál arra is, hogy az olvasó megismerkedhessen távoli népek leg­ősibb kultúrájának egy töredékével, amely kultúra az egyre erősödő civilizációs hatások miatt sorvadásra van ítélve." E sorokkal ajánlja az olvasó figyelmébe reprezentatív mese­antológiáját Jékely Endre.

Az író meséiből válogató gyönyörű kötet egyként örömére szolgál a Tersánszky-életmű ezen szeletének megismerésére kíváncsi felnőtt olvasóknak és a meseszerető gyerekeknek.

Északi, távol-keleti, sarkköri népek meséiből ad válogatást az igényes kivitelű kötet. Többek között eszkimó, hanti, nyenyec, manysi, jakut történetekkel találkozhatunk, amelyekben a tajgákon és tundrákon élők különleges világa elevenedik meg szarvasokkal, medvékkel, sámánokkal, vadászokkal és óriásokkal.

A „Legsötétebb Peruból” származó barna bundás, piciny medvét - „Kérem, törődjenek ezzel a medvével! Köszönöm.” feliratú táblával a nyakában - a Paddington pályaudvar peronján pillantja meg Mr. és Mrs. Brown.

A Balti-tenger partján élő lett és litván nép gazdag folklórjából alkothat képet az olvasó abból a kötetből, amelyben 14 lett 44 litván népmesét talál. A lett részben az európai mesekincsben széltében elterjedt típusú állattörténeteket (Hogyan csapta be a kakas a rókát?, A kutyaokmány), valamint csodaelemeket tartalmazó meséket (Terülj, terülj, asztalkám!, Nagyerejű) találunk.

A Móra-válogatások sorában kiemelt hely illeti meg a kötetet, amely kis terjedelme ellenére is a teljes meseírói életművet reprezentálja.