állatos mese

Kedves, színes, mozgalmas, részletgazdag illusztrációk kísérik a mesét, amelyben a három jó barát, Nyúl Beni, Sün Tádé és Egér Misi kalandjai elevenednek meg. Beni nagybátyja, Henci bácsi meghívja kis hőseinket, hogy együtt ünnepeljék meg nagy felfedezését, amelyről azonban a levélben még semmit sem árul el.

Amikor jártában-keltében a Köd megpillantotta Szépvölgyet, az annyira elbűvölte szépségével, hogy ráterítette köpönyegét a tájra, és egy hetet ott pihent. Érkezésével eltűnt a Nap, sötétségbe burkolózott a táj, a fénytelenség ráült a Völgy lakóinak hangulatára is, és alaposan felbolygatta megszokott életvitelüket. Kalendula pl.

A Népmesekincstár hét kötetes sorozatának igényes kivitelezésű első darabja legkisebbeknek szóló népmeséket tartalmaz a világ minden tájáról, szakértő válogatásban. Bajzáth Mária mesepedagógus, a Népmesekincstár mesepedagógiai módszer kidolgozója ugyanis több évtizedes tapasztalata alapján állította össze a kötetet.

Szakács Eszter mozgalmas meséiben a görög mitológia alakjai elevenednek meg, méghozzá modern életünk elemeivel átszőtt, annak kellékeit és ügyes-bajos gondjait felvonultató világban, ember és állatszereplők társaságában. A kötet címadó történetének főhőse, Diabáz Kalliszté varázslatos szigetén él.

Michael Ende könyve nem szokványos meséskönyv, sokkal több annál: egy egészen különös, egyéni-egyedi mesevilág válogatott darabjait, mintegy antológiáját tartalmazza, az író igen jelentős életművének miniatürizált mását.

Lázár Ervin állattörténetei két nagyobb fejezetbe rendeződnek a kötetben. Az első hosszabb terjedelmű írás - Öregapó madarai címmel - a hétköznapi falusi élet egyszerű, tiszta, világos valóságába visz el. Központi alakja a mindentudó idős bácsi, aki mindig a faluban élt, így mindent ismer annak történetéről és élővilágáról.

Kipling fogalom a felnőtt és gyermekolvasók körében egyaránt. Nevét A dzsungel könyve című regénye tette világszerte halhatatlanná, emellett kora legnagyobb elbeszélő művészeinek egyike volt; ezt bizonyítják népszerűségükből mit sem vesztett novellái és rövidebb írásai - ezekből válogatva készült el ez a kötete is.

Valamikor régen az állatok egy csoportja úgy döntött, hogy láthatatlanná válik, és így védekezik az ember ellen. A Budapesten élő Medve Alfonz, alias Pipogya is az ő leszármazottaik közé tartozik. Egy napon azonban a kis medvegyerek rádöbben, hogy a láthatatlanság már nem működik úgy, mint korábban, hiszen néhány gyerek észreveszi őt az utcán.

A Budapest belvárosában élő Medve Alfonz, alias Pipogya, valamint pajtásai kalandjai folytatódnak. Az előző kötetben megalakult Vest, azaz a Vadállat Ember Segítő Társaság tagjai, Pipogya, Tigris Oszkár, Oroszlán Géza, és embergyerek barátaik, Anna, Eszter és Tomi újabb fontos küldetést teljesítenek.

Paddingtont, a Peruból érkezett barna bundás, piciny medvét a Brown család fogadja örökbe, ám - amint azt hamarosan nyugtázzák – kíváncsi természetének, sajátos észjárásának köszönhetően, ha bárhol megfordul „… elkezdenek vele történni a dolgok”. Igaz ez akkor is, amikor viszonozván a család kedvességét és türelmét, segítőkészségéről tesz tanúbizonyságot.

Könnyen tanulható, dallamos-rímes versek, versben elbeszélt történetek, különleges, emberi tulajdonságokkal rendelkező állathősökről szóló mesék, kedves, mulatságos figurák alakja köré szőtt elbeszélések alkotják a tartalmában küllemében egyaránt színvonalas kötet anyagát.

A Népek meséi 14. kötete hat japán népmesét ad közre, amelyekben fölfedezhetők az európai mesékből ismerős mesei motívumok, ám a kulturális különbségek, a sajátos japán hitvilág okán hangulatukban, a mesék üzenetében jelentősen eltérnek nyugati megfelelőiktől.