3

A szivárvány minden színében pompázó vidám rajzokkal illusztrált kis kötet sokak számára ismerősen csengő, klasszikussá vált gyermekverseket tartalmaz. Weöres Sándor ugyan nem szándékozott kifejezetten gyermekverseket írni, ám kiváló ritmikájú, remek ötletekkel teli költeményei a legkisebbek számára is nagy élményt nyújtanak mind a mai napig.

Bartos Erika ezúttal is maga illusztrálta gyermekeknek szóló verseit. A tarka, kedves illusztrációk remekül illeszkednek a gyermeki lélekhez közelálló témák ihlette versekhez. Család, növények, állatok, városi járművek, csupa-csupa olyasmi, amely nap mint nap foglalkoztatja a gyerekeket.

Hét gyermekdal, többek között a címadó, "Virágéknál ég a világ", az "Este van már nyolc óra", a "Jön a kocsi, most érkeztünk", "Kis kece lányom" szerepel a lapozóban. A pergő ritmusú versszövegek amellett, hogy a gyermekek folklórműveltségét alapozzák meg remekül szavalható, dalolható lírai darabok, melyeket az élénk színű, kedvcsináló rajzok még élvezetesebbé tesznek.

A magyar népköltés gyöngyszemei foglalják keretbe a karcsú kötet verseit. Az altatók­ban, a szunnyadó kis "bubáknak" szóló versekben gyermekléptékben mérve nyílnak meg a távlatok: "Csicsíja-bubája, / elment a mamája / Pestre meg Budára. / Hoz neki kalácsot, / hajába szalagot, / csicsíja-bubája." Beválogat egykor népszerű, mostanában feledésbe merült vereseket pl.

A szállongó hópihékkel megérkező téli ünnepeket köszöntik a lapozó hangulatos képein a gyerekek s az erdei állatok. Radvány Zsuzsa rajzai elsőként egy Weöres Sándor-vers klasszikus sorait elevenítik meg (Suttog a fenyves), majd pedig Várkonyi Katalin gyermekversét (Ezüstfenyő, szép sudár) illusztrálják.

A magányos, öregedő nyuszi anyó, Tapsikáné egyre ijedtebben, remegve közlekedik a Hanyatthomlok utca veszélyes forgalmában. El is határozza, hogy elvonul a zajos városból a vadaskerti öregek otthonába. Igen ám, de itt egy bentlakásos ketrecért nem kis árat kell fizetnie. Ezért kénytelen féltett kincsét, a csodabogyóval díszített fülönfüggőjét áruba bocsátani.

A két jó barát, Róka és Egér egy napon elveszíti otthonát, mert az öreg tölgyet, amelynek odújában addig laktak, kivágják. A két kis állat a városba indul új otthont találni.

Először 1952-ben jelent meg az Öreg néne őzikéje, és azóta alig akad óvodáskorú gyermek, aki ne ismerkedett volna meg vele, aki ne fújná - legalábbis némely strófáját - kívülről. Hallatlanul népszerűvé vált Fazekas Anna verses meséje, vetélytársává a klasszikus gyermekirodalmi alkotásoknak.

A legkisebbek figyelmét számtalan módon – a szokásostól eltérő tipográfiájával, mozgalmas, humoros, tarkabarka rajzaival, más-más alapszínű oldalaival – felhívó kötet Varró Dániel vidám rímes sorait tartalmazza.

Zelk Zoltán csodálatosan értett a gyerekek nyelvén. Társaságukban ő is "visszaváltozott gyerekké, valóban gyermekszívvel, gyermeki önfeledtséggel játszotta velük a lovacskát és a gombfocit, a szembekötősdit és minden mást, amit gyermeki ötlet és jókedv kitalált".

A két kötetben megjelent, igényes kiállítású munka lapjain több mint kétszáz mondóka, játékos hangulatú, rövid versike köré teremt Füzesi Zsuzsa színes mesevilágot.

A címadó Miau című mesében Szutyejev az állathangokkal való ismerkedésre teremt vidám lehetőséget, míg a kötetben sorakozó többi, rövid kis párbeszédekkel színesített, fordulatos történet egy-egy emberi gyengeség (irigység, összeférhetetlenség) köré szövődik (Micsoda madár ez?, A gomba alatt)."Egységben az erő" – ez a bölcsesség A négy kis ezermester kalandjának summázata.



Kérdezd
a könyvtárost!