állatos mese

A sorozat első darabjában egy távoli, egzotikus nép meséi kaptak helyet, amelyek nemcsak az ismeretlen környezet és világlátás, hanem mondanivalójuk, megszívlelendő tanulsággal szolgáló történetük okán is sok érdekességgel szolgálhatnak a gyerekeknek.

Eszter minden vágya egy kiskutya. A téli kertben kalandosan ugyan, de egymásra találnak Hóbuckával, a kis fehér pulival, és elválaszthatatlan jó barátok lesznek. Együtt adják át magukat a tél örömeinek, különösen a hóbuckákban való bújócskázást kedvelik, amit persze nagyban nehezít, hogy a kiskutyának csak két szeme és orra észrevehető a nagy fehérségben.

Jeles mesegyűjtők – a többi között Berze Nagy János, Brassai Sámuel, Kriza János, Vikár Béla – gyűjteményéből való a kötet anyaga. Legszebb népmeséink darabjait emelte át Illyés Gyula az irodalomba – megőrizve a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék fordulatait. A mesék a magyarság megtelepülésének különböző tájain teremnek: magukon hordozzák e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét.

A szép kiállítású, Rusz Lívia erdélyi grafikusművész különleges rajzaival illusztrált kötet egyedülálló értéket képvisel a magyar irodalomban: Tamási Áron eddig főként prózai művekből megismert életművét a legszebb erdélyi mesehagyományokra épülő, ízes magyar nyelven előadott, egyéni humorral átszőtt, fordulatos cselekményű mesetörténeteivel egészíti ki.

A könyvkiadó "olvasókönyv" kiadványsorának szebbnél szebb kötetei a gyerekeknek mutatják be magyar klasszikusaink írásait. Tényi Katalinnak a gyermeki látásmódhoz közelítő, eleven színű, vonzó rajzai segítenek a kisebbeknek a Gárdonyi-történetek értelmezésében.

A Móra Kiadó gondozásában újraindított népszerű sorozatban (Már tudok olvasni) ez alkalommal Zelk Zoltán kedves meséje került kiadásra, amelynek főszereplője egy hároméves fekete tacskó. A Cini névre hallgató kiskutya új otthonáról, a gazdájához és az emberekhez fűződő érzéseiről, barátairól vall, Papp Beatrix bájos, színes rajzainak kíséretében megjelenítve életének fontos pillanatait.

Kass János fekete-fehér és színes, vidám, mozgalmas rajzai kísérik a Gárdonyi Géza Cifra mese című meseválogatása nyomán készült, igényes kivitelű kötetet, amely a szerző kisebbeknek szóló írásaiból válogat. A fordulatos, hangulatos mesék között rövidebbet és hosszabbat egyaránt találunk, méghozzá négy nagy fejezetbe csoportosítva. Az első két fejezet (Mi van a nyuszi füle mögött?

Örömteli tény, hogy - fél évszázados szünet után - újból lehetőség nyílik Sebők Zsigmond varázslatos mackó-regényei olvasására. Lelkes hívők, elítélő kritikusok egyaránt akadtak az író értékelőinek táborában. Elsősorban persze most is a gyerekolvasókra vár a döntés, hogy maradandó olvasmányélményeik közé sorolják-e Dörmögő Dömötör történeteit.

A két patás barátról szóló újabb kötet ezúttal azt meséli el, hogyan is találkozott először Csoda és Kósza, s milyen közös kalandokat éltek át barátságuk hajnalán. A kissé kelekótya Kósza sok-sok galibát okozott, amelyeket aztán a megfontolt Csoda segítségével, közösen tudtak csak helyre hozni.

Ezúttal a Csizmás kandúr történetének humoros átdolgozását olvashatjuk Erich Kästner tollából. A molnár halála utána legkisebb fia, Jancsi semmi mást nem örököl, csupán egy macskát. Azonban hamarosan kiderül, hogy ez a kandúr korántsem hétköznapi macska, tud beszélni, ráadásul rendkívül furfangos.

A történetek elbeszélője – az író – a Fehérlófia utca 13-as számú bérházába költözik, ahol megismerkedik szomszédjával, Szűcssebestyénnel, egy barátságos borzzal, aki nemcsak a ház lakóiról szolgál hasznos információkkal, de sok mindent elmond, amit a borzok, elsőként is Szűcssebestyén életéről tudni érdemes.

A Bárány Boldizsár Szabó Magda első gyerekkönyve volt, amely most Kismarty-Lechner Zita kedves, színes rajzai kíséretében jelent meg a Móra Kiadó gondozásában. A szellemes, játékos verses mese egy haszontalan kisbárány, Bárány Boldizsár viselt dolgairól és jó útra téréséről számol be.