állatos mese

A két riporter, Kukkos és Kandi filmet forgat Tesz-Vesz város életéről, ám a sürgő-forgó lakók mit sem sejtenek arról, hogy hamarosan a népszerű Szórakoztató Televízió adásában fognak feltűnni.

A nagyalakú képeskönyvből megismerhetik és megszerethetik a gyerekek a legendás mesevárost, ahol mindenki szorgoskodik, és mesterségek tudós-avatott művelőjeként öregbíti a város hírnevét. A szerző, mit egy idegenvezető kalauzolja a legkisebbeket Tesz-vesz városban, a Fő utcán végig. A gyerekek képzeletben bekukkanthatnak a postára, Dr.

Rendhagyó idegenvezetők, kedves mesefigurák vállalkoznak arra, hogy elkalauzolják a gyerekolvasókat a Föld egzotikus országaiba, és úgy ügyeskednek, hogy a kis olvasók legalább egy-egy helyi színnel, folklorisztikus vagy nemzeti sajátossággal megismerkedjenek. A mesebeli ciceronék között van Fetvozsó, a monacói rendőr, Fityula nővér Ausztráliából, Parázs, a New York-i tűzoltó.

A fenségesen magasodó Hargita erdőrengetegei adnak otthont, védelmet, táplálékot - más állatok mellett - Ambrusnak, a medvének és családjának. A Talpas történetekből - Kányádi Sándor ékes, szép magyar nyelven megírt, főként makámában elmondott meséiből - megtudható, miként él egy "talpig becsületes" medve (olyan, mint Ambrus) a hargitai rengetegben.

A szerző, aki egyben illusztrátora is történeteinek utánozhatatlan humorral, bájjal és találékonysággal eleveníti meg két főhősének: az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit. A felnőtteknek is jó szórakozást ígérő, többkötetes mesefolyam szereplőit mulatságosabbnál mulatságosabb színes rajzok keltik életre.

A Benedek Elek meséiből válogatott gyűjteményből a kicsik előtt feltárul egy sokszínű, szép mesevilág. A címadó, széllel versenyt futó királykisasszony története mellett még harminchat mese található a kötetben, amelyek legtöbbje vidám, nem egy közülük csalimese.

Zelk Zoltán költő nemcsak verseket írt a gyerekeknek, hanem meséket is. Ez utóbbiakból tartalmaz huszonnégyet a Faltisz Alexandra kitűnő, színpompás illusztrációival kísért, igényes kivitelű kötet. A néhányoldalas, tréfás mesék meghatározója a lódítás, füllentés.

Hazánkban még az 1960-s évek közepén jelent meg először a kötet, amely Szarvas Szilárd, a kínai erdőből európai állatkertbe került szarvas kalandjait beszéli el. Szilárd nem érzi rosszul magát az állatkertben, mert sok-sok gyerek látogatja, és őket nagyon szereti. Ám karácsonykor nem akad egyetlen vendége sem, és ettől nagyon elszomorodik.

A híres néprajztudós, Berze Nagy János által gyűjtött magyar népmesék közül harminckét tanulságos, ám emellett igencsak szórakoztató történet olvasható a kötetben.

Móra Ferenc gyermekverseinek játékosan perdülő rímei nyomán a gyermeki környezet titkokból és csodákból szőtt, páratlan világa bomlik ki. Ez az ezerszínű világ formálódik a költő tolla alatt gördülékeny versekké, amelyeket a szemlélet elevensége, egy-egy hangulat találó megjelenítése, a játékos ritmika és remek nyelvi ötletek jellemeznek.

Az egész oldalas színes illusztrációkat kísérő rövid mese főhőse Samu, a lógó fülű kis nyuszi. Samu nagyon unatkozik, mert a zuhogó esőben otthon kell maradnia, és nem játszhat a pajtásaival. Kishúga, Borka ugyan szintén otthon van, de mindig azzal a játékkal akar játszani, amelyikkel Samu, és a testvéri civakodásnak természetesen sírás a vége.

A szerző, aki egyben illusztrátora is történeteinek utánozhatatlan humorral, bájjal és találékonysággal eleveníti meg két főhősének: az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit. A felnőtteknek is jó szórakozást ígérő, többkötetes mesefolyam szereplőit mulatságosabbnál mulatságosabb színes rajzok keltik életre.