állatos mese

A verses mese főhőse, a kis tarkabarka lény nem tudja, ki is ő valójában, ezért útra kél, hogy kiderítse. Szóba elegyedik lovakkal, tehenekkel, halakkal, vízilovakkal, papagájokkal és kutyákkal, ám az állatok rendre kiábrándítják azzal, hogy nem tartozik közéjük: „Mondjátok meg, esengek, kutya vagyok esetleg?” „Csudát!

A baromfiudvar mozgalmas világa a színhelye Csukás István kedves meséjének, melyet Cakó Ferenc színes rajzai keltenek életre, címszereplője pedig a felfedező útra induló kiskakas.

A szerző, aki egyben illusztrátora is történeteinek, utánozhatatlan humorral, bájjal és találékonysággal eleveníti meg két főhősének, az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit. A felnőtteknek is jó szórakozást ígérő, többkötetes mesefolyam szereplőit mulatságosabbnál mulatságosabb színes rajzok keltik életre.

A mesegyűjtemény - a sorozat nyitó kötete - Móra Ferenc gyermekeknek készült írásaiból kíván minden eddiginél teljesebb képet adni. A legismertebb és legkedveltebb történeteken kívül korabeli újságokban lappangó meséket is tartalmaz.

zuzi, a kismacska Franciaországban egy kis tengerparti faluban élt egy halász és négy fia társaságában. Nagyon jól érezte magát a családban, szívesen játszott a fiúkkal, de különösen azt szerette, amikor a négyéves Gabi a megszokottól eltérően visszafelé, a farkától a feje felé simogatta.

Az évszakok örök körforgása, az esztendő hónapjai adnak keretet a reprezentatív állatmese-gyűjteményhez, melynek több száz - általában rövid - történetéhez színes rajzok kapcsolódnak, elmélyítve a mesék eseménysorát, nyomatékosítva mondandóját.

A magányos, öregedő nyuszi anyó, Tapsikáné egyre ijedtebben, remegve közlekedik a Hanyatthomlok utca veszélyes forgalmában. El is határozza, hogy elvonul a zajos városból a vadaskerti öregek otthonába. Igen ám, de itt egy bentlakásos ketrecért nem kis árat kell fizetnie. Ezért kénytelen féltett kincsét, a csodabogyóval díszített fülönfüggőjét áruba bocsátani.

A két jó barát, Róka és Egér egy napon elveszíti otthonát, mert az öreg tölgyet, amelynek odújában addig laktak, kivágják. A két kis állat a városba indul új otthont találni.

A címadó Miau című mesében Szutyejev az állathangokkal való ismerkedésre teremt vidám lehetőséget, míg a kötetben sorakozó többi, rövid kis párbeszédekkel színesített, fordulatos történet egy-egy emberi gyengeség (irigység, összeférhetetlenség) köré szövődik (Micsoda madár ez?, A gomba alatt)."Egységben az erő" – ez a bölcsesség A négy kis ezermester kalandjának summázata.

A mesekönyv főszereplőire (Madzag és cimborái) már csak a mai felnőttek emlékezhetnek a televízió 70-es években vetített gyermekműsorából. A történet szerint a gyerekek legkedveltebb állatai, egy kiskutya és egy kismacska barátjukkal, a vadkacsával felfedezik a körülöttük élő világot: a kertet, a bogarakat, az árnyékot és a legnagyobb csodát, a napot.

A külföldön már évtizedek óta népszerű kötet főhőse az örökké vidám és igen-igen kíváncsi természetű afrikai kismajom. Kalandjai az erdőben kezdődnek, amikor egy óriási sárga kalapot meglátva felébred benne a kíváncsiság, és vágy, hogy felpróbálja azt. A fejfedő gazdája azonban rabul ejti, és hajóra szállva állatkertbe készül vinni.

A már a borítójával is hívogató, tartalmilag és formailag egyaránt igényes kötet főhőse, Kifli, a szelíd kiskutya boldogan él gazdijával, Bettivel valahol a messzi északon. Egy napon azonban a lány munkát kap, így Kiflit kénytelen kutyaoviba adni. A kiskutya fél az ismeretlentől, szorongva gondol az óvodára, ahol ki tudja, milyen félelmetes dolgok történnek majd vele.