Tények az olvasás pozitív hatásairól

Tények az olvasás pozitív hatásairól

2023. március 23. 08:45

Az olvasás vitathatatlanul pozitív hatással van mindennapjainkra. Kikapcsolódás mellett ismereteinket megalapozva és szélesítve tudást teremt, amelyet az élet számos területén kamatoztathatunk.Az elmúlt években nem csak az olvasás egészségügyi összefüggéseinek kutatásában értek el jelentős eredményeket, hanem kimutatták, hogy az agyban, olvasás közben a szavak vizuális felismeréséért felelős agyterület aktiválódásán túl, számos más agykérgi terület is működésbe lép, és az olvasás gyakorlása pozitív hatással van az érintett idegpályák fejlettségére is.
Az olvasás az empátia fejlesztésében is szerepet játszik, ami összefügg a jó mentális egészségi állapottal, illetőleg az olvasás segíthet lassítani az időskori szellemi hanyatlást, közvetett módon pedig hatással van a sikeres tanulmányi eredményekre és a társadalmi státusz változóira is.

Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus kutató, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, az agykéreg működésének nemzetközi hírű kutatója szerint belső világunk fejlesztéséhez és a hatékony tanuláshoz arra van szükségünk, hogy érzelmek és motivációk társuljanak az agyunkba jutott információkhoz. A gyorsan habzsolt ismeretek, melyekhez agyunk idő híján nem tud érzelmi töltést társítani, kihullanak a rostán. Ezért fontos az olvasás, „ami pont olyan lassú tempóban viszi be az ember agyába az információkat, hogy közben bőségesen van idő arra, hogy ezt különböző más belső információkkal társítsuk.” Fontos kötőerő a katarzis, melyet a művészetek, a zene, az irodalom adhat meg – főleg akkor, ha nem csak passzív befogadói, hanem aktív művelői is vagyunk. Ezért kellene például sokat olvasni, hogy megnyitott érzelmeink segítségével értelmünket is fejleszthessük.

Rajna Péter ideggyógyász, az Alzheimer-kór kutatója szerint: „Egy-egy élmény vagy novella olvasása hihetetlenül aktív és kreatív folyamat, mégpedig azért, mert közben több eredeti élményhez is juthatunk. Ennek oka főképp az, hogy valamilyen szinten minden ilyen mű hiányos. Hiszen még az ezeroldalas regények sem tudnak egy adott helyzetet teljes mértékben visszaadni. Azt persze meghatározza a szerző, hogy a maga részéről mit tart fontosnak, hiszen azt írja le és emeli ki, de a többit az olvasóra bízza.” A professzor szerint az, hogy az olvasónak töredékekből kell összeraknia a történetet, ami komoly agymunkát és nagy kreativitást igényel. A legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal kimutatták, hogy olvasás közben nemcsak a puszta betűfelismerésért vagy a látásért felelős központ aktiválódik, hanem egész agyi hálózatok jönnek működésbe. Ez nagyon fontosnak mondható az időskori szellemi hanyatlás karbantartásában, sőt, az Alzheimer-kór megelőzésében is szerepe lehet. Rajna Péter szerint emiatt különösen nagy jelentősége van a sok és rendszeres olvasásnak. „Fontos, hogy már fiatal korunkban is minél többet olvassunk, ne csak akkor, amikor már idősödni kezdünk. Minderre azért van szükség, mert idősebb korunkra az olvasásnak már egy jól begyakorolt tevékenységnek kell lennie.”

Egy jó könyvbe merülve tehát számtalan kedvező hozadékkal számolhatunk: amellett, hogy szemléletformáló hatással bír, katarzist vált ki vagy éppen integrálja a megszerzett ismereteket, kikapcsol, megnyugtat, gondolkodásra késztet – az olvasottakat pedig meg is beszélhetjük barátainkkal, ami újabb szellemi-lelki gazdagodáshoz és pozitív társas kapcsolatokhoz vezet.



Kérdezd
a könyvtárost!