Április 11. – a Magyar Költészet Napja

Április 11. – a Magyar Költészet Napja

2023. április 11. 15:30

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.

Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga? – József Attila kérdése nem csak költői, hiszen a költészet maga az élet. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük – természetesen nemcsak őt, hanem a költészetet, a lírát magát is.

Ahogy Nemes Nagy Ágnes fogalmazott: ... micsoda képzetek, képek azok, amelyek az életérzést hordozzák! Ismerősök meg újak is, a legjellemzőbb, a legnagyobb József Attila-képek közül valók. Micsoda versszakkezdet ez például: Én a széken, az a földön / és a Föld a Nap alatt… Az a megdöbbentő ebben a két sorban, az a gyorsaság, a gondolatoknak a fénysebessége, ahogyan a széktől a naprendszerig eljut, a kicsitől, a mindennapitól a kozmoszig. Félek némileg a „kozmosz” szót használni, húzódozva írom le, mert jó ideje már túl gyakori lett, kényelmetlenül divatossá fakult. A „kozmosz” képzetének a megjelenése azonban nem utolsósorban József Attilának köszönhető a magyar irodalomban. Az ő képzelete űrhajósfantázia. Itt is, még a naprendszeren is túlfut a kép: a naprendszer meg a börtön / csillagzatokkal halad. – A börtön és a csillag: hányszor kapcsolódik össze az ő költészetében, rakásra lehet idézni a példákat. (A csillagok, a Göncölök / Úgy fénylenek fönn, mint a rácsok…) E képekben – mint másokban is – a determináltság kínja és boldogsága jelenik meg minduntalan; a meghatározottság félelmes tudata éppúgy, mint az örök emberi szabadságvágy. Többek között e kettőnek is csatatere József Attila versvilága.

Nagy költőink mindenkor és mindmáig adóznak József Attila tiszteletére, újra és újra felbukkan a kortárs költészetben is, és bárhogy igyekeznek, nem tudják nem megnevezni, mint példát, mint a hagyomány megteremtőjét. Emiatt olyan fontos, hogy ne veszítsük szem elől József Attila emlékét, és erősítsük meg lelkünkben a fontosságát, ha líráról és költészetről beszélünk. A Magyar Költészet Napja nem csupán a versszeretők ünnepe, de minden magyar emberé, aki ezt a nyelvet beszéli, és megtiszteli. Ne legyünk restek ebből az alkalomból legalább – ha már az év más napjain nem is tesszük – látogassunk el  egy rendezvényre, amely a magyar irodalmat, a költészetet ünnepli, és talán mindannyiunkban megszületik majd az igény arra, hogy nyelvünket legszebb formájában használjuk és adjuk tovább az utókornak. 



Kérdezd
a könyvtárost!