verses mese

Kormos István öt verses meséje kapott helyet az igényes, szép kivitelű, Nagy Norbert színes, vidám rajzaival illusztrált kötetben. A nyitó történetben Erős János rokona, Erőntúlvaló állja sikerrel a király által kiszabott próbákat. A Macskakisasszony címszereplőjét a szeretet oldozza fel a gonosz varázslat alól és változtatja vissza azzá a szépséges királylánnyá, aki egykoron volt.

A rangos, szép rajzokkal illusztrált gyermekvers gyűjtemény - Csetriné Lingvay Klára igényes válogatását dicsérve - a magyar népköltészet gyöngyszemeivel és a magyar líra klasszikusainak (Ady Endre, Arany János, Benedek Elek, Gyulai Pál, József Attila, Móra Ferenc, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán stb.) a világ ügyes-bajos dolgairól, a természet varázslatairól szóló, örök érvényű üzeneteivel ismerteti

Devecsery László dramatizált meséit és eredeti mesejátékait tartalmazza a kötet. A színpadi változatban életre kelnek a ruhátlan császárról (A császár új ruhája), A kis hableányról szóló Andersen mesék.

Tóth Krisztina gyermekverseit formabontó módon jelentette meg a Csimota Kiadó: az óvodáskorú Marciról írott és a neki szóló versek izgalmas vizuális anyag kíséretében, tíz, könnyen forgatható füzetkében kaptak helyet, amelyek egy kis bőröndbe is beletehetők.

Zelk Zoltán három legismertebb verses meséjét tartalmazza a kötet. Erdei vetélkedőkről, afféle fejedelemválasztásról szól a Mese a legokosabb nyúlról. A másik verses mese tréfás kedvű három tapsifülesének sikerül becsapnia a csacsi szarkát. Így aztán olyan félelmetes hírük kerekedik, hogy a farkas, a medve, de még a vadász is tart tőlük (A három nyúl).

A fenségesen magasodó Hargita erdőrengetegei adnak otthont, védelmet, táplálékot - más állatok mellett - Ambrusnak, a medvének és családjának. A Talpas történetekből - Kányádi Sándor ékes, szép magyar nyelven megírt, főként makámában elmondott meséiből - megtudható, miként él egy "talpig becsületes" medve (olyan, mint Ambrus) a hargitai rengetegben.

A nagyalakú, színes rajzokkal illusztrált összeállítás az óvodás korú gyerekeknek készült.

Móra Ferenc gyermekverseinek játékosan perdülő rímei nyomán a gyermeki környezet titkokból és csodákból szőtt, páratlan világa bomlik ki. Ez az ezerszínű világ formálódik a költő tolla alatt gördülékeny versekké, amelyeket a szemlélet elevensége, egy-egy hangulat találó megjelenítése, a játékos ritmika és remek nyelvi ötletek jellemeznek.

Tamkó Sirató Károly a magyar gyermeklírai darabok „virtuóza”. Igazán üdvözlendő az a tény, hogy a legutóbb 1981-ben megjelent Pinty és ponty most újra nyomdafestéket láthatott. Az óvodások által jól szavalható, remekül ritmizálható versek, formanyelve kissé groteszk, ám épp ennek okán talál a szerző utat a legkisebbekhez.

Moka Ildikó és Ványai Mária versválogatása megismerteti a gyerekekkel a magyar népköltészet legismertebb és legszebb darabjait (Süss fel, nap..., Gólya viszi a fiát, Cirmos cica, haj... Elment a tyúk vándorolni...).

A kötet Puskin verses meséit tartalmazza. Mese Szaltán cárról meg a fiáról, a dicső és hatalmas Gvidon hercegről, meg Lebegyről, a gyönyörű cárlányról szóló történetben csodák és varázslatok segítik a fiatal Gvidon herceget és édesanyját. A történet ismerős népmesei fordulattal fejeződik be: a vesztükre törő gonosz tanácsadók tervét nem koronázza siker.

Az igényes kivitelezésű kötet három Vackor-történetet tartalmaz: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról; Vackor világot lát; Vackor az első bében. Mi történik az óvodában Vackorral? Elsősorban az a szenzáció, hogy embergyerekek között él, és attól, hogy ebben a környezetben mackósságának jellegzetességei hangsúlyozódnak, groteszkké válik maga az óvoda is.