verses mese

A magyar mondák, mesék világának legendássá nőtt, számos alakváltozatban megjelenő hőse Mátyás király, akit a népi emlékezet az igazságtevő, de csavaros észjárású uralkodó képében őrzött meg. Kríza Ildikó - a vonatkozó folklorisztikus közlésanyag teljességére építve - válogatása ebből a népmesei, népmondai kincsből ad összeállítást.

Az ismert felvidéki költő és író felnőttekhez szóló gondolati költészetét a valóság tér- és idődimenziói határozzák meg, s nincs ez másként gyermekköltészetében sem, ahol legalább ilyen fontos szerepe van a természeti tájnak és a természet örök változékonyságában megmutatkozó, múló időnek.

A Bárány Boldizsár Szabó Magda első gyerekkönyve volt, amely most Kismarty-Lechner Zita kedves, színes rajzai kíséretében jelent meg a Móra Kiadó gondozásában. A szellemes, játékos verses mese egy haszontalan kisbárány, Bárány Boldizsár viselt dolgairól és jó útra téréséről számol be.

Nemes Nagy Ágnes „keleti meséjének” főszereplője a korán árvaságra jutó kisfiú, Szádelit. A fiú rőzseszedőként keresi kenyerét, de festő szeretne lenni. Egyik éjjel álmában ősz öregember jelenik meg, és csodálatos ecsettel ajándékozza meg: amit fest, az megelevenedik, valósággá válik.

Móra Ferenc "mesekönyve" fantasztikus ötvözete mindannak, amit a költő-író, a 20. századi magyar próza meghatározó egyénisége átélt és ahogyan átélte. Válogatott írásainak mesekönyvében saját élettörténete és a gyermekvilág mindenre rácsodálkozó nyitottsága áll a középpontban.

Varjúdomb csősze - keresztfia okulására és szórakoztatására - felidézi életének egy-egy epizódját, falujának világát.

A verses meseregény főszereplője Muhi Andris, a kilencéves budai kisfiú, aki egy napon elindul, hogy felkeresse titokzatos és mindig maszatos barátnőjét, Jankát, akit focizás közben ismert meg. Kalandos útja során Andris olyan különös, furcsa lényekkel találkozik, mint Szösz néne, Paca cár, Luk gróf, a Bús, Piros Vödör, Pali kalóz, vagy a Büdös Pizsamázó.

A főváros egyik legnépszerűbb, legismertebb járata a négyes-hatos villamos. Amíg az egyik végállomástól a másikig eljut, a viszonylag hosszú útvonalon, sokféle élmény részese lehet a rajta utazó.

Frech Judit válogatásában, Tényi Katalin hangulatos, színes rajzaival jelenik meg a Móra olvasókönyv, amely tartalmában és küllemében egyaránt igényes munka.

Márkus mester az ügyes kezű erdei manó a rím és ritmus kedvéért ezermesternek mondja magát, ám még egyetlenegy mesterlevél hiányzik szerszámosládájából. Az erdei állatok gyakran fordulnak hozzá tanácsért; akkor is, amikor játszóteret építenek maguknak; akkor is, amikor virágórát készítenek a más-más napszakban nyíló virágokból, hogy tudják mennyi az idő.

Negyvenkét Aiszóposz fabula kapott helyet a szép kiállítású kötetben, amelyek példázatai ez alkalommal Bíró Ágnes fordításában a legkisebbekhez szólnak. A rövid, frappáns mesék állathősei minden esetben valamilyen fontos tanulságot hirdetnek. Az egér, a béka és a kánya meséje szerint az jár pórul, aki másnak ártani akar.

Kányádi Sándor hat verses meséjét (Az elveszett követ; Mátyás-napi vásár; Krumplis mese; Csukástó; Az okos kos; Jámbor medve) tartalmazza a tetszetős kivitelű kötet. Nyelvi leleményesség, játékosság, humor szövi át ezeket a remek ritmikájú, szellemes történeteket.