klasszikus regény

Dél-Afrikában, a nagy gyémántbányák, gyémántlelőhelyek színhelyén játszódik Verne regénye. Főhőse a fiatal francia mérnök, Cyprien Méré, aki tudományos kutatásokat végez ezen a területen, és halálosan beleszeret házigazdájának, a gazdag gyémánt­bánya-tulajdonosnak, Watkinsnak szép, művelt és emberséges lelkületű lányába.

A Copperfield Dávid egyes szám első személyben megírt regény. Ez is erősíti önéletrajzi jellegét, hiszen Dickens - nem is túlságosan áttételesen - a chathami boldogságot, a londoni magántanodát, a pasztagyárat, a kóborlás éveit: a küzdelmes és boldog gyermekkort álmodja vissza Dávid történetében.

A gazdag szegények 1890-ben született, s kivételes helye van Jókai életművében, mert új színtérrel, a pesti külváros sikátoraival, és új típusú szereplőkkel – iparosok, gyári munkások, nyomorúságosan tengődő elesettek – gazdagítja az író teremtette univerzumot. A mese fő szála egy tisztes, munkában megőszült váltóőr körül bonyolódik.

Az eredetileg 1934-ben megjelent, a "régi szép idők" hangulatát árasztó, vidám regény főhőse, a szép Jenny Windell igencsak bajba kerül: éppen azon a napon látogat el a régi családi fészekbe, amikor a nagynénje. A szalonba benyitva a nagynénit holtan találja - nyilván elesett, és beverte a fejét az ajtófogóba -, és mint afféle jólnevelt lány, mindjárt rendet is csinál.

Az egyik legsikerültebb és legnépszerűbb Verne-regény főszereplője Phileas Fogg úr - az előkelő londoni Reform Club tagja - vállalkozik arra, hogy fogadásból körülutazza a Földet. Az útvonalat a Morning Chronicle c. lap tervei alapján határozzák meg: London - Szuez - Bombay - Calcutta - Hongkong - Jokohama - San Francisco - New York - London.

Bronte Jane Eyre című regénye ifjúsági változatának, A lowoodi árvának címszereplője miután tanítói oklevelet szerez, egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A ház ura és a fiatal lány között szerelem szövődik, ám boldogságukat beárnyékolja, hogy Rochester már nős, nem hagyhatja sorsára a házasságuk során megőrült, beteg feleségét.

A történet címszereplője, Polly Milton, a jól nevelt vidéki kislány látogatóba érkezik városi barátnőjéhez, Fannyhoz. Kezdetben csak ámul-bámul az ottani divaton, a korabeli lányok (az 1800-as évek Amerikájában vagyunk) társasági csevegésén, a hivalkodó cicomán, a színházi előadás harsány ragyogásán. Jó ízlése mind ez ellen hamar tiltakozni kezd.

Az amerikai író - saját rajzaival illusztrált - két, levélregény formában megírt ifjúsági művét tartalmazza a kötet. A Nyakigláb Apó című történet hősnője az árvaházban nevelkedő Judy Abbott, akire felfigyel valaki, s a kitűnő szellemi képességekkel rendelkező, szorgalmas kislányt - tanulmányai költségét fedezve - kollégiumba küldi.

Az Indiában élő gazdag apa féltett leánya, Sara Crewe - a regény főszereplője - a történet kezdetén egy előkelő londoni nevelőintézet kényeztetett lakója. Miss Minchin intézete az édesanyja halála után félárván maradt lányka megfelelő nevelését igyekszik biztosítani. Ám váratlan fordulat zavarja meg a kislány életét.

„A történet végé”-nek cselekménye két, egymásba fonódó világban zajlik. A valós élet eseményeit és a képzeletbeli Tündérország történéseit egy pókhálóból szőtt „függöny” választja el egymástól, és ez az átjárhatóság ad a szerzőnek lehetőséget arra, hogy egymásba játszassa a két világ történéseit.

A Darling család londoni otthona csak este, elalvás előtt csitul el valamelyest, amikor a három csintalan gyerek, Vanda, Robi és Miki csöndes áhítattal hallgatják édesanyjuk meséit. Egyik este azonban a szülők vendégségbe mennek, és a nyitott ablakon át nem más röppen be, mint édesanya legutóbbi meséjének hőse: Pán Péter, a madárból emberré lett kisfiú, aki nem akar felnőtté válni!

A Karácsonyi éneket Dickens 1843-ban írta. A tanmese főhőse a "szipolyozó, zsugori, markoló, kaparintó, kapzsi vén bűnös", Scrooge üzletember, akinek még a karácsonyról is az a véleménye, hogy "minden hülyét, aki vidám karácsonyt szajkóz, tulajdon pudingjában főzetnék meg és magyal-ággal átszúrt szívvel temettetnék el".