klasszikus regény

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van.

A Rab Ráby Jókai egyik legrejtélyesebb regénye. Tulajdonképpen szabad átírása Ráby Mátyás 18. század végi hivatalnok német nyelvű emlékiratainak, ám az önmagukban meglehetősen érdektelen irományból Jókai nemcsak vérbő romantikus történetet tudott formálni, de valamiképp a magyar történelem egyik legjelentősebb modell-regényét is megalkotta. Ráby Mátyás II.

A regény hőse Edmont Dantes, akit hamis vádak alapján egy félelmetes szigetbörtönbe zárnak. Tizenöt évi fogság után sikerül megszöknie, de az egykor lelkes fiatalemberből megkeseredett, különc nábob lesz, aki barátja, Faria abbé jóvoltából szerzett vagyonát arra használja fel, hogy bosszút álljon a Bourbon-restauráció urain és a párizsi társasélet vezéralakjain.

Ezt az 1920-ban írott könyvet kezdettől fogva Móricz életművének legjavához számították a kritikusok. A regény olvasható a jóság-szeretet-ártatlanság himnuszaként, a gyermeki lélek szentimentális bemutatásaként, önéletrajzi elemekkel átszőtt vallomásként, emlékezésregényként, beszámolóként a kollégiumi életről.

A két kisregény közül az első, a címadó az író korzikai utazásának élményei alapján született. Egy jellegzetes korzikai faluban különös családdal ismerkedik meg; egy fiatalemberrel és édesanyjával, akik a falu legtekintélyesebb és leggazdagabb famíliájának utolsó képviselői.

A regényt 1906 és 1908 között írta Gárdonyi, amikoris érdeklődése egyre inkább a magyar múlt felé fordult; saját politikai, társadalmi és vallásetikai gondolatait ágyazta be a história jelmezébe. Gazdag képekben kelti életre IV. Béla korát, a tatárjárástól feldúlt és szétzilált ország életrendjét, a női és a férfikolostorok belső világának különös, furcsa, ridegen szigorú ritmusait.

Jack London hatalmas és igen egyenetlen színvonalú életművének egyik legszerencsésebb korszaka az alaszkai aranyásását követő időszak volt. A nagy élmény elsősorban állatregényekben és állatnovellákban "csapódott le" az írónál, ám ezek a művei - a Fehér Agyar mellett A vadon szava a legjelentősebb köztük - korántsem csupán izgalmas, érdekes állattörténetek.

A régi és az újabb kritika egyaránt az író legjobb művei közt tartja számon az Egy magyar nábobot, mely alapjában véve egyetlen nagyszabású anekdota elbeszélése epizódfüzéreken keresztül.

Jókai egyik legismertebb regénye 1872-ben jelent meg folytatásokban, majd 1873-ban öt kötetben. Ezúttal szülőföldje, Komárom hagyományaiból választott főhőst: Tímár Mihály a Szent Borbála nevű vontatóhajó biztosa, aki hajójával, utasaival és rakományával a Vaskapu sziklái között menekül magyar földre. Utasa, Ali Csorbadzsi az úton meghal, és Tímárra bízza leányát, Tímeát.

A trilógia fordulatos cselekménye: a csíkcsicsói kiskamaszból a hányattatásaiban megérő fiatalember története. Az első részben (Ábel a rengetegben) a címszereplő erdőpásztor a Hargitán; a másodikban (Ábel az országban) egy vándor fogorvos kísérője szerte az országban; a harmadikban (Ábel Amerikában) pedig szerencsét próbáló székely legény a tengeren túl.

Az író legjelentősebb alkotói korszakának egyik remek darabja, A vadon szava 1903-ban jelent meg, és rövidesen a legsikeresebb könyvek közé került. Cselekménye hátterében a kilencvenes évek végén kitört kanadai aranyláz szerepel.

Jack London A maják kincse című, filmforgatókönyvből készült „színes meséjét” ez alkalommal Tersánszky Józsi Jenő remek fordításában ismerhetik meg a kalandregények kedvelői.



Kérdezd
a könyvtárost!