MTA Könyvtár és Információs Központ

MTA Könyvtár és Információs Központ

2020. szeptember 1. 08:00

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) egy országos szakkönyvtár, amely a magyar tudomány és nemzeti, illetve nemzetközi kulturális örökség őrzőjeként egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és szolgáltatásait.

Gyűjtőköre és feladatai:

Az Akadémiai Könyvtár a teljesség igényével gyűjti:

  • az ókortudomány;
  • a klasszika-filológia;
  • a nyelv- és irodalomtudomány;
  • az orientalisztika;
  • a tudománytörténet;
  • a külföldi tudományos akadémiák kiadványait;
  • valamint referensz- és enciklopédikus műveket.

Gyűjteménye nemzetközi hírű, számos ritka kézirattal bővelkedik, mint például a Czeh-kódex, a Guary-kódex vagy Arany János Kapcsos könyve. Állománya közel kétmillió dokumentumból áll. A nyomtatott művek mellett adatbázisok, e-könyvek, e-folyóiratok is megtalálhatók. Továbbá saját repozitóriuma is van REAL néven, illetve az MTAK Képkönyvtár is itt található meg.

Különgyűjtemények:

  • Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye: Teleki József által felajánlott kéziratok és ősnyomtatványok gyűjteménye. A Kézirattár őrzi az Akadémiának benyújtott kandidátusi és doktori disszertációkat is. A kézirat- és könyvállomány részben ajándékozás, részben vásárlás révén ma is gyarapodik.
  • Keleti gyűjtemény: Az Akadémia 1949-es átszervezése óta működik. A keleti és orientalisztika tárgykörébe tartozó művek egyaránt itt találhatók meg. Gyűjteményét könyvek, folyóiratok és kéziratok képezik a modern korból, illetve a 17-18. századból. A gyűjtemény darabjai mind keleti témájúak vagy nyelvűek.

A könyvtár az országos kutatástámogatási rendszer egyik meghatározó központja, koordinálásával ellátja és helyet ad az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak (EISZ) és a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) rendszernek is. Az EISZ-en keresztül hozzáférést biztosít az online nemzetközi tudományos szakirodalom elérhetőségéhez és az MTMT-vel támogatja a publikációs tevékenységet, valamint megőrzi a hazai tudományos műveket.

Története:

Gróf Széchenyi István 1825-ben kezdeményezte az Akadémia létrehozását, majd 1826-ban Teleki József 30 ezres könyvadománya megteremtette az Akadémiai Könyvtár alapjait. Az alapítólevél szerint a könyvtár gyűjteménye nem csak az Akadémia, hanem a haza össze polgárainak is rendelkezésre áll, vagyis a könyvtár a kezdetektől fogva nyilvános. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését. A különböző forrásokból gyarapodó gyűjtemény a szükséges rendező és feldolgozó munka után 1844-ben, a mai Petőfi Sándor utca 3. sz. alatti Trattner-Károlyi házban nyitotta meg kapuit az Akadémia tagjai és más tudósok számára.

Az 1836-os királyi rendelet és az 1840-es törvény óta a könyvtár gyarapítása céljából nyomdai köteles példányokat szolgáltatnak a kiadók és a szerzők. Főúri családok és akadémikusok is többször adományozták magángyűjteményüket a könyvtár számára. A könyvtár fejlődésének az I. világháború utáni időszak vetett véget, megszakadtak az addig kialakult kapcsolatok és pénzhiány miatt a két világháború közötti időszakban stagnált a gyarapodása. A II. világháborúban a Könyvtár állománya csak kisebb károkat szenvedett, így az épület helyreállítása után azonnal újraindulhatott az intézmény munkája. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia székházának északi oldalán, az Arany János u. 1. szám alatt található.



Kérdezd
a könyvtárost!