Természettudományok

A weboldal három szegedi kutatási iskola: a matematikai, az orvostudományi (azon belül a belgyógyászati és a sebészeti klinika), valamint a szegedi magyar őstörténetet kutató munkaközösségen keresztül mutatja be, hogy a kutatók hogyan szerveződnek tudományos hálózatba, hogyan öröklődik tudásuk, és épülnek egymásra teljesítményeik.

A kiállításon a látogató nem tételesen összefoglalt orvoslástörténetet talál, hanem a gyógyítással, orvoslással, szülészettel, ápolással, egészséges életmóddal, táplálkozással, gyógytornával, gyógynövényekkel, közegészségüggyel, járványokkal, fürdőkkel és gyógyvizekkel, homeopátiás gyógymódokkal, gyógyszerészettel, kórházépítészettel kapcsolatos muzeális könyveket - tematikus csoportosításban.

„Bolyai az imaginarius mennyiségekrõl, különösen a nem Euklides-féle geometriáról közzétett felfogásával átalakította a mathematika filozófiáját. Ez a két felfogás volt kezdete annak a föllendülésnek, mellyet az analízis és a geometria terén a következõ idõszakban tapasztalunk.

A „természeti tudományok” sorát nehéz röviden összefoglalni. Azonban a történetiséget számításba véve nagy elõrehaladást jelentett, hogy egyre több tudományos elméleti és gyakorlati szakkönyvet fordítottak le, amely nagyban hozzájárult a korszerû tudományos szakszókincs kialakulásához, bõvüléséhez - ugyanakkor még több önálló munka kiadásához is.

Xántus János a XIX. századi utazók egyik jelentős alakja, etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője. A szegedi Somogyi könyvtár virtuális kiállítása a világutazó magyar tudósnak állít emléket.

Selye János, a 20. század legjelesebb kutatóorvosai közé tartozó tudós. Az általa kidolgozott stresszelmélet szerint az élőlény az őt ért fenyegetésekre általános vészreakcióval reagál, mozgósítva tartalékait és hormonális erőforrásait.

A Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár virtuális kiállítása Leonardo da Vinci születésének 550 évfordulója akalmából mutatja be az itáliai polihisztor életét, festészetét, rajzait és tudományos tevékenységét.

Szent-Györgyi Albert, a Nobel díjas kutató életét, életművét kíséri végig a szegedi Somogyi Könyvtár virtuális kiállítása egészen a korai évektől az Újvilágban való életéig. A életút zenei kitérőkkel tarkított.

„Lángelme volt. És annyi nyoma sem maradt a köztudatban, mint egy faggyúgyertyának” -írta róla Móra Ferenc. Vedres Istvánt, a mérnököt, a gazdát és az írót mutatja be a szegedi Somogyi könyvtár virtuális kiállítása.

Az Észak-Magyarországi Digitális Könyvtár a TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0027 sz. „Digitális átállás az oktatásban" című pályázat keretein belül valósult meg. ("Könyvtárak a humánteljesítmény támogatásban és a helyi kulturális örökség terjesztésében" pillér). Változatos területeken született művek digitalizált változata érhető el ezen a felületen az 1700-as és az 1800-as évekből.

Izgalmas kiállítással emlékezünk Hell Miksa jezsuita csillagász születésének 300. évfordulójára. Az Eszterházy Károly Egyetem központi épületében berendezett tárlat születésnapjára, május 15-ére vált teljessé. A kézzel készített illusztrációk, tudományos írások és korabeli tárgyak Hell sokoldalúságát és az Egri Csillagda létrejöttében betöltött szerepét idézik.

Bolyai János a magyar tudomány legnagyobb alakja, sokan azt tartják, ő a geometria Kopernikusza. Az 1831-ben megjelent huszonhat oldalas, röviden Appendix címmel emlegetett művében (mely atyja, Bolyai Farkas kétkötetes monumentális összefoglaló munkája, a Tentamen első kötete appendixeként jelent meg) korszakalkotó eredményt ért el, létrehozta az ún. nemeuklideszi geometriát.