Életrajz

Oláh Gusztáv (1901–1956) rendező, díszlet- és jelmeztervező a magyar színpadművészet egyik legjelentősebb alakja. Személyi és tervezői hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi. A virtuális kiállítás ebből az anyagból mutat be válogatást: a közel kétezer tervből 180-at.

Az 1956-os események írott és a rádióban elhangzott audio dokumentumai. A lapon találhatók életrajzok a Szabad Európa Rádió munkatársairól. A fennmaradt hanganyagok és újságcikkek napok szerint böngészhetők.

 Lázár Ervinről: "Talán kezdjük úgy e kurta mesét, hogy ballag az utcán egy nagy bajuszú, rozmárbajuszú, harcsabajuszú, lelógó varjúszárnybajuszú férfi. Lassú medveléptekkel ballag. Vagyis súlyosan, de egy kissé lomhán is. Nem tudni, hova ballag, ő se igen tudja, de ez most nem érdekes.

A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár virtuális kiállítása Kaffka Margit írónőről. A kiállítás bemutatja az írónő életét, műveit és kötődését Miskolc városához.

"A Blinken OSA Archívum (Blinken OSA) létrehozza a Digitális Állambiztonsági Archívumot, a ma már elérhető egykori állambiztonsági iratok bárki által hozzáférhető, közös lelőhelyét.

Az ENSZ magyar kérdéssel foglalkozó Különbizottságának tevékenységét dokumentáló, elsősorban angol nyelvű jelentések, levelek, és memorandumok, illetve a Bizottság előtt a forradalomi eseményekről vallomást tevő tanúk anyagai Héderváry Klára gyűjtéséből.

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. A történelmi hangfelvételt két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítették 1890. szeptember 20-án Torinóban.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király... Mennyi csodálatosan szép mese kezdődik ezekkel a szavakkal! Vajon miért volt fontos őseinknek, hogy meséket őrizzenek meg és adjanak tovább az emberemlékezet számára – a mi számunkra – bölcs és jó uralkodókról, igazságos királyokról?

Diskay Lenke költők, írók, képzőművészek, szakírók, ex libris gyűjtők, zenészek és természettudósok ex libriseit gyűjtötte. Az ő hagyatékából készített virtuális kiállítást az Országos Széchényi Könyvtár.

„Joseph Haydn (1732–1809) osztrák zeneszerző, a Mozart és Beethoven nevével fémjelzett bécsi klasszika harmadik óriása” – valami ilyesfélét tanultunk iskoláskorunkban, s olvashatunk a legtöbb lexikonban. Mégis, Haydn kicsit a miénk, magyaroké is.

Erkel Ferenc a magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere volt, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem közéleti emberként is hatalmas feladatot vállalt magára. Magyar történeti tárgyú operáival egy hiányzó zenés történeti „eposz” nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésével a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg.

Mikoviny Sámuel 1698-ban a Nógrád megyei Ábelfalván született, evangélikus kisnemesi családban. Gyermekkorát felvidéki településeken töltötte, ahol apja evangélikus lelkészként dolgozott. 1718–1721 között a pozsonyi evangélikus líceumban tanult, ahol többek között Bél Mátyás is tanított. Beer Frigyes Vilmos (1691–1774) rektor 1721.