A Csodabogár

Zsófi végtaghiánnyal született kislány, aki az elmúlt évben járta ki az első osztályt. Az iskolában nagyon rossz tapasztalatokat szerzett, sokszor csúfolták kinézete miatt. Az osztályfőnöke sem tudta segíteni a beilleszkedésben, és a helyzet odáig fajult, hogy a kislány gyakran megbetegedett és kimaradt az iskolából. A második osztályt már egy másik iskolában kezdi, ahol szülei reményei szerint jobban érzi majd magát. Ezért azonban Zsófinak is tennie kell. Nem várhatja el, hogy kedvesek legyenek vele, ha ő sem az másokkal, ha ő sem nyitott, és nem veszi észre, amikor másnak őrá van szüksége. A beilleszkedésben segítségére siet a különleges kinézetű, beszélő Csodabogár, aki csendben meglapulva a zsebében, jó tanácsokkal látja el, biztatja és bátorítja. A bogárra hallgatva Zsófi egyre jobban beilleszkedik az iskolai közösségbe: kórustag lesz, összebarátkozik a padtársával, idősebb és fiatalabb diákokkal is megismerkedik. Ahogy telnek-múlnak a napok, az iskola már nem lesz olyan félelmetes és elviselhetetlen hely a számára, mint az előző évben… Ki tudja, talán még meg is kedveli?
De vajon milyen tanácsokkal látja el a különleges beszélő bogár a kislányt, és meddig marad vele? Kiderül ebből a beilleszkedést segítő, érzékenyítő történetből, amely nemcsak a másságról és a kirekesztésről szól, hanem a szorongásról, a bezárkózásról és az abból való kiútról, a nyitásról és a bátorságról is.