történelmi monda

A kitűnő erdélyi magyar író kötete híradás egy távoli világból. Versei az erdélyi havasok téli világát idézik meg. Azt a tájat, ahol az erdőrengeteg mélyén, a porzó havon életéért küzd a szarvas (Hallgat az erdő), az Olt vizének mélye nagy csukákat rejteget (Csukástó), és téli estéken sok házacskában jár a guzsaly (Fonogat anyóka).

Szombathy Viktor a fennmaradt műemlékekben igen gazdag terület - Felvidék, a mai Szlovákia - váraihoz fűződő eredetmondákat és regéket gyűjtötte egybe, s azokat az írott történelem sokszor hiányos adataival ötvözve a Felvidék sajátos történelmi "lexikonát" nyújtja. Szembeötlő erénye, hogy elkerüli a történelmi aktualizálás látószögtorzulásait.

A címszereplő a leghíresebb angol népi hős, a néphit benne testesíti meg a szabadság utáni vágyat. Mándy feldolgozásában a lazán összekapcsolódó kalandok regényszerűbbek lesznek, az epizódokat az író cselekménnyé sűríti. Robin Hood - egy kicsit Toldi Miklóshoz hasonlóan - szeretne a király szolgálatába szegődni, és csak kényszerhelyzetekben rejtőzik el a sherwoodi erdőbe társaival.

Lengyel Dénes könyve egyetlen kötetben a teljes magyar mondavilágot feldolgozta, a hun-magyar mondakincstől kezdve a honfoglalás mondáin, a királymondákon át a Hunyadi Jánosról és a Mátyásról szóló történetekig. Az időrendi tájékoztatóval, szómagyarázatokkal kísért kötet mindvégig élvezetes formában eleveníti fel történelmünk mondaszerű epizódjait.

A magyar nép történelmét megismertetni a tizenéves korosztállyal fontos feladata lehet, nemcsak a pedagógusoknak, de a szülőknek is.

Benedek Elek 1905-ben kezdett bele nagyszabású vállalkozásába, a magyar történelem és szellemi múlt nagyjainak életrajzi gyűjteménye megalkotásába. A 18 kötetre tervezett sorozatból 13 meg is jelent 1914-ig, amikor a világháborús események, majd az író Erdélybe való visszaköltözése félbehagyni kényszerítették a nagy magyarok pan­teonjának fölépítését.

Komjáthy István, a neves néprajzkutató somogyi gyűjtésének betyártörténeteiből húszat választott ki és írt újra Dóka Péter, az Utószó tanúsága szerint „egyszerű, tiszta mondatokban megfogalmazva”, kiegészítve a hiányos mondatokat, bekezdéseket.

A Móra Ferenc meséiből, kisnovelláiból készült remek válogatás három ciklusba gyűjtött írásainak első csokra (Királyok tenyere) olyan meséket tartalmaz, amelyekben a balgaság vagy a természetes észjárás bölcsessége játssza a főszerepet. A Királyok kenyere rímes meséjében a kis kukta ébreszti rá a királyt, hogyan vész el kézen-közön a beszedett adó.

Könyvét a szerző egy - királymondáinkat és a Hunyadi-mondakört is feldolgozó - nagyszabású munka első fejezetének szánta. A kötet a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályos évszázadait világítja meg, élvezetes, összefüggő történetsor keretében elevenítve fel hitregevilágunk szinte minden színes töredékét, jelentősebb mozzanatát.

Móra Ferenc történelmi tárgyú, az ifjúságnak szóló írásai a magyar történelem egy-egy dicső korszakát, neves történelmi személyiségek alakját idézik föl. Elrendezésük egyben végigvezet a magyar nép történelmének eseménysorán. Az eredetmondák Hunor és Magyar, Attila és Csaba királyfi történetét dolgozzák föl és a honfoglalás eseményeit idézik meg (A magyarok útra kelnek, Árpád, a hon­alapító).

A magyar mondák, mesék világának legendássá nőtt, számos alakváltozatban megjelenő hőse Mátyás király, akit a népi emlékezet az igazságtevő, de csavaros észjárású uralkodó képében őrzött meg. Kríza Ildikó - a vonatkozó folklorisztikus közlésanyag teljességére építve - válogatása ebből a népmesei, népmondai kincsből ad összeállítást.

1925-ben, majd 1927-ben, tehát "Elek nagyapó" élete alkonyán jelent meg Kolozsvárott a magyaroknak szóló kis történelemkönyv, amely valójában didaktikus históriagyűjtemény.