Beszterce ostroma

A Beszterce ostroma, Mikszáth egyik legnevezetesebb műve, 1894-ben született. Voltaképpen egyfajta magyar Don Quijote-történet. A 19. század vége táján az egykori Észak-Magyarországon élő, előbb csak hóbortos, később mindinkább elboruló elméjű főnemes a rohamosan kapitalizálódó társadalom kellős közepén egy darab középkort varázsol maga köré. A regény a magyar irodalom realista vonulatának egyik kiemelkedő alkotása, hősében (aki a szerző regényírói művészetének köszönhetően bolondériái ellenére is elnyeri az olvasók rokonszenvét) Mikszáth a korabeli magyar társadalom megkésettségét is ábrázolta.