Móra Ferenc (1879-1934)

A Reich Károly rajzaival illusztrált mesetörténet Csalavár bárója, a címe-rangja ellenére szegényes barlanglakó róka és népes famíliája fel-felívelő "karrierjének", nagy szerencséinek mulatságos krónikája.

Móra Ferenc "mesekönyve" fantasztikus ötvözete mindannak, amit a költő-író, a 20. századi magyar próza meghatározó egyénisége átélt és ahogyan átélte. Válogatott írásainak mesekönyvében saját élettörténete és a gyermekvilág mindenre rácsodálkozó nyitottsága áll a középpontban.

A Móra-válogatások sorában kiemelt hely illeti meg a kötetet, amely kis terjedelme ellenére is a teljes meseírói életművet reprezentálja.

A képeskönyv alliterációkkal teli, csengő rímű sorai a kisiskolásoknak adnak segítséget az olvasás megtanulásához. Móra verses ábécéjét Justné Kéry Hedvig Játékos olvasási gyakorlatai egészítik ki. A jó pedagógiai érzékkel összeállított könyvecskében időnként egy-egy klasszikussá vált mese leegyszerűsített változata is fellelhető (A róka és a holló, Tücsök és a hangya).

Sarkadi Péter összeállításában - Tényi Katalinnak a gyermeki látásmódhoz közelítő, eleven színű, vonzó rajzaival illusztrálva - a második kötete jelent meg a Móra Ferenc írásaiból, verseiből készült válogatásoknak.

Frech Judit válogatásában, Tényi Katalin hangulatos, színes rajzaival jelenik meg a Móra olvasókönyv, amely tartalmában és küllemében egyaránt igényes munka.

Az irodalommal ismerkedő kisiskolásoknak szánt sorozat jelen kötete Móra Ferenc öt gyermekekről szóló elbeszélését tartalmazza. Az író személyes tapasztalataiból táplálkozó történetek a nagy szegénységet jól ismerő gyermekévekbe nyúlnak vissza, vagy a gyermeki nyomorúságot mélységes humánummal, együttérzéssel kezelő felnőttkori élményekből merítenek.

Móra Ferenc gyermekverseinek játékosan perdülő rímei nyomán a gyermeki környezet titkokból és csodákból szőtt, páratlan világa bomlik ki. Ez az ezerszínű világ formálódik a költő tolla alatt gördülékeny versekké, amelyeket a szemlélet elevensége, egy-egy hangulat találó megjelenítése, a játékos ritmika és remek nyelvi ötletek jellemeznek.

A Móra állatmeséit egybegyűjtő válogatás két ciklussal (A kéményseprő zsiráfok, Nekopogi kovács) jelzi a műfaji megosztottságot: míg meséinek első csoportja a hagyományos népmeséhez áll közelebb, a másodikra inkább az anekdotikus, mondaszerű történetek a jellemzőek.

Az Aranykoporsó a Kr.u. 3. évszázad végén játszódik; a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus császár pogány hatalmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, hogy a birodalom felvirágoztatója lesz, de ehhez feltételt is szabtak: húszesztendős koráig kiléte titok legyen mindenki előtt. Quintipor tehát saját atyja szolgálójaként él az udvarban.



Kérdezd
a könyvtárost!