versek

Fésűs Éva verseskötetében a négy évszak elevenedik meg különféle történéseivel. Tavasszal bújik ki a Hóvirág, Ébred a medve (…a hosszú álmot bizony megunta, üres a gyomra, bő lett a bunda…), születnek meg a nyuszi kicsinyei, s jön el Húsvét ünnepe.

Az erdélyi születésű költő 1970-es években született gyermekverseit tartalmazza az igényes kivitelű kötet. Mi is jellemzi ezeket a költeményeket? Lázár Ervin ajánló sorait idézve: „Játék, sziporka, szellem!” Különféle állatokról szólnak ezek a remek ritmikájú versek, többek között éhes szöcskéről, torzonborz borzról, hiú hiúzról, fogfájós vaddisznóról és cápáról.

„Haj, duj, dudálom, ez a gombóc nem álom. Szilva ül a közepén, mint egy félénk vőlegény...” „…vigyázok én mákra, retekre, babra: minden kert egy abrakadabra…” Csoóri Sándor ezúttal a legkisebbeket örvendezteti meg költeményeivel, tanúbizonyságát adva annak, milyen jól ismeri a gyermeki lelket.

„Kukorékol a kakas, vendég jön, ha mondja, talán bizony Mátyás király udvari bolondja…”. Közel száz, hosszabb-rövidebb, hangulatos, vidám verset tartalmaz a tetszetős kivitelű, széles körű ajánlásra érdemes kötet, amely minden bizonnyal elvarázsolja majd a legkisebbeket.

Szentkuthy Miklós mondotta Petőfiről, hogy az a fajta költő ő, aki nem verset ír, de versben él; aki olyan természetességgel teremti műveit, ahogyan más lélegzik; aki a világot a maga zseniális mivoltával fejezi ki, azaz teljességében. E kis kötet a zseni teljességét reprezentálja műveinek értő válogatásával.

A Toldi-trilógia Arany János egyik főműve, a magyar irodalom- és költészettörténet kiemelkedő esztétikai, poétikai színvonalú klasszikus alkotása, amelynek első két, önálló darabját tartalmazza a kötet. Az előbb keletkezett Toldi (1846) népies elbeszélő költemény.

A természeti formák, színek szépségének értő megfigyelője e versek írója, Utassy József, aki elgondolkodtató módon és e lírához illő formakultúrával, művészi ihletettséggel örökíti meg a természet örök körforgását, az évszakok változásának nagy pillanatait, amikor még "üres a tél koporsója", de már "Fényes ablaküvegemen / darázs futkos le-fel, le-fel" (Korai kikelet), a madárhangok, a szélben l

A címadó versben (Családi kör /1851/) a hagyományos életkép műfajának megfelelően a kis közösség, a család megtartóerejét mutatja föl a költő, miközben érzékelteti azt is, hogyan tör be a külvilág az idillbe, és finoman jelzi a nagylány elégikusan megrajzolt alakjával ennek az idillnek a törékenységét is. A "Koldus-ének" béna harcfija folytatja a versben monológját.

100 év legvagányabb francia gyerekversei - Az Év Gyerekkönyve 2016 fordítói díját nyerte el Lackfi János ezzel az egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató kötettel, amelybe tizenöt belga és francia szerzőtől közel százhúsz gyerekverset válogatott és magyarított.



Kérdezd
a könyvtárost!