tréfás mese

Nagyapa egy vasárnapi ebédet követően megosztja kis unokájával a családi legendát, bajusza történetét. A hitetlenkedő kisfiú sosem gondolta volna, hogy olyan különleges módon is hozzá lehet jutni egy bajuszhoz, mint ahogyan az felmenőjével megesett.

A szép kiállítású, Rusz Lívia erdélyi grafikusművész különleges rajzaival illusztrált kötet egyedülálló értéket képvisel a magyar irodalomban: Tamási Áron eddig főként prózai művekből megismert életművét a legszebb erdélyi mesehagyományokra épülő, ízes magyar nyelven előadott, egyéni humorral átszőtt, fordulatos cselekményű mesetörténeteivel egészíti ki.

A meseregény főszereplője Fortélyos mester, a vörös bundás róka, a ravaszság és kétszínűség díszpéldánya. A történet folyamán hol úgy lép föl, mint nyájas látogató, hogy Pohos urat, a borzot üldözze ki otthonából, hol pedig Lompos bátyó, a farkas eszén jár túl csalafinta ötletével.

Kass János fekete-fehér és színes, vidám, mozgalmas rajzai kísérik a Gárdonyi Géza Cifra mese című meseválogatása nyomán készült, igényes kivitelű kötetet, amely a szerző kisebbeknek szóló írásaiból válogat. A fordulatos, hangulatos mesék között rövidebbet és hosszabbat egyaránt találunk, méghozzá négy nagy fejezetbe csoportosítva. Az első két fejezet (Mi van a nyuszi füle mögött?

A kötet címadó meséjének hőse, a vidám kis csizmadia, Fütyü (aki gúnynevét azzal érdemelte ki, hogy munka közben mindig vígan fütyörészett) hazája, Mézország győzelméért minden haja szálát odaadja.

Ezúttal a Csizmás kandúr történetének humoros átdolgozását olvashatjuk Erich Kästner tollából. A molnár halála utána legkisebb fia, Jancsi semmi mást nem örököl, csupán egy macskát. Azonban hamarosan kiderül, hogy ez a kandúr korántsem hétköznapi macska, tud beszélni, ráadásul rendkívül furfangos.

A szerző saját fekete-fehér rajzaival illusztrált, vidám kötete gyerekeknek szóló mesterdetektív-regény. Főhőse, Burgum Bélus mesterdetektív, aki minden rejtélyt megold. Bélus egy kis medve, aki megválik a cirkusztól, ahol nevelkedett, és elindul a nagyvilágba, ahol idővel aztán messze földön híres nyomozóvá válik.

Humorban, mulatságban nincs hiány a kötetbe került huszonnyolc történetben, hiszen Boldizsár Ildikó a kötet válogatásakor arra törekedett, hogy ez alkalommal a magyar népmesék egyik sajátos típusával, a furfangos magyar népmesékkel ismertesse meg a gyerekeket.

A Marton Magda látványos, színes illusztrációival díszített, igényes kiállítású kötet Berze Nagy Jánosnak a 20. század első felében gyűjtött Baranya megyei népmeséiből nyújt sokszínű, a vidék mesekincsének legjavát reprezentáló válogatást, tiszteletben tartva a mesegyűjtő azon szándékát, hogy a meséket változtatás nélkül az eredeti szöveget megőrizve (mai helyesírással) adják közre.

Az orosz abszurd egyik legkiemelkedőbb alakja pályafutása során dolgozott több gyereklapnak és megélhetése érdekében közel húsz gyerekkönyvet adott ki.

A bölcs és igazságos Artus király birodalmában játszódik a tíz angol mese, a dicsőséges uralkodó alakja rendre feltűnik a kötet lapjain, amikor rászorulókon kell segíteni, vagy igazságot kell szolgáltatni.

A „se nem szögletes, se nem kerek erdő” lakóinak történetét meséli el a szerző, ezzel alkalmat teremtve arra, hogy a gyerekek a magyar helyesírás (főként a tulajdonnevek) szabályaival megismerkedjenek. Amikor ugyanis az erdő közössége egy Széchenyi István nevű sassal bővül, az igencsak művel bagoly arra döbbenti rá társait, hogy az erdő lakóinak ezidáig csak egy neve volt.



Kérdezd
a könyvtárost!