történelmi regény

Gárdonyi regénye, amely 1901 karácsonyán jelent meg először, nem ifjúsági regénynek készült. Csak az 1930-as évektől vált szinte minden olvasni már tudó gyermek első regényélményévé. Cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban, Dél-Baranyából indul és a török túlerővel szemben aratott 1552-es egri végvári győzelemmel zárul.

A Dióbél királyfi egyike legjelentősebb, legeredetibb hangú ifjúsági regényünknek. A mű epizódok szőttese; falujáról mesél bennük az író, s meséje nyomán lassan kitárul az olvasó előtt az 1848-49-es szabadságharc világa. Móra kitűnő portrék sorában idézi meg a regénybeli magyar falu, Malajdok lakosait.

A meseregény klasszikusai közül Lewis Carroll remeke áll a legközelebb Páskándi művéhez. Akárcsak annak mesehőse, Alice, bámulva Csodaországban az elképesztően és magától értetődően furcsa dolgokon, a történetbeli Penyige Pál és Derelye Borbála sem tehet mást.

A regény az ókori Egyiptom világába kalauzolja az olvasót. A történet IV. Amenhotep uralkodásának tizenhét esztendejét (Kr.e. 1375-1358) fogja át, érzékeltetve, hogy ez az időszak csak egy pillanat volt a birodalom történelmének évezredeiben, de az emberiség útjának állomását jelzi. A regény történelmi magja: a fáraó vallási és társadalmi forradalma.

Az Aranykoporsó a Kr.u. 3. évszázad végén játszódik; a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus császár pogány hatalmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, hogy a birodalom felvirágoztatója lesz, de ehhez feltételt is szabtak: húszesztendős koráig kiléte titok legyen mindenki előtt. Quintipor tehát saját atyja szolgálójaként él az udvarban.

Az ifjúsági regény a török hódoltság idején játszódik a Bakony alján, akkor amikor a falvak népe egyformán nyögte a török harácsolását, a német zsoldosok sarcát és a földesurak adóját. Az író érzékletesen mutatja be a kor életét, a bonyolult összefüggéseket és azt a csodálatos erőt, amely annyi baj ellenére is fenntartotta a magyarságot. A regény nem szokványos végvári történet.

A kalandos történelmi regény az időszámításunk előtti 5. évszázadban a görög-perzsa háborúk idején játszódik. A történet Milétosz és a többi városállam győzelmével, a perzsa hódítók visszaverésével végződik. Két 14 éves főhőse, Toxarisz és Hermodórosz Anaximenész híres iskolájába járnak, melyet még Thalész, Milétosz városának híres bölcse alapított.

A szerző regényében kitűnő szatírát ad a szocializmus korának hatalmaskodó kiskirályairól, jelesül az "alig-város" Zeréndvár megalomániás tanácselnökéről és hűséges alattvalóiról. Garai Nándor tanácselnök, aki tucatnál több szervezet, bizottság, szövetkezés tagja, irányítója, toronyházat tervez a község főterének parkja helyén.

A történelmi regény a török hódoltság idején, 1586-ban játszódik. Főhőse a magyar végvári vitéz, akinek apját Oglu aga, a koppányi vár ura párviadalban megölte. A cselekményt is párviadal indítja: Babocsai László méri össze erejét, ügyességét Ogluval, hogy megbosszulja apja halálát. A párbaj a magyar vitéz győzelmével végződik.

A nemzeti függetlenség ügye Jókait egész írói pályája során foglalkoztatta, több regénye szól erről a témáról. Közöttük van A kőszívű ember fiai című regény is, amelynek középpontjában a Baradlay család története áll. Az özvegy férje végakaratával szembeszegülve megfogadja, hogy fiait a nemzet és a haladás szolgálatába állítja. A három fiú más-más módon, de teljesíti anyja kívánságát.

Benedek Elek munkásságának - főleg a századfordulóra eső szakaszában - igen fontos részét képezik azok a könyvek, amelyekkel egyértelmű célja volt, hogy vonzóan epikus, olykor regényes formában, szinte észrevétlen maradó - példákat fölmutató - didaxis­sal nevelje a fiatalokat hazafiságra. Ilyen műve volt az Arany János nyomán 1910-ben elkészült Toldi Miklós is.



Kérdezd
a könyvtárost!