meseregény

A rettegett és hírhedt Pepi kalóz sok hajót fosztott meg kincseitől, de egy napon ő is megfizetett tetteiért: Züm-Züm király börtönébe került. Már sok-sok éve raboskodott, amikor a király fölkereste és elrabolt lánya, a szépséges Zim-Zirim királykisasszony kiszabadításával bízta meg.

Moha és Páfrány, a két kedves kis manó a főszereplője a Zdenek Smetana bájos illusztrációival megjelent mesekönyvnek. Velük mindig történik valami: "egymutatós" évszak órájuk - Uhu bagoly kotnyelessége folytán - majdnem visszafelé kezd működni, de szerencsére idejében helyreáll a rend. Így a tavaszi napsütésben megkezdhetik vidám, kalandos erdei életüket.

Jóttesz király legkisebb leánya, Meridám királylány nemcsak szépségéről, de jóságáról is híres volt: tizenhetedik születésnapjára olyan kertet kért ajándékba apjától, amelyben minden növény megtalálható, „ amely az emberek életét segíti és szenvedéseit enyhíti”.

A mákszemtündérek apró termetük miatt nagy veszélynek teszik ki magukat, ha esőben röpködnek. Akár az életükkel is fizethetnek érte, ha nem tudják kikerülni az esőcseppeket.

A reális és a mesevilág motívumait megkapó humorral ötvözi Török Sándor először 1939-ben megjelent meseregénye. A két törpe, a vékony hangú Kököjszi és a vastag hangú Bobojsza selyemvitorlás, zászlós, lámpásos kis hajójukon, a Szent Kristófon jelennek meg esténként a történetbeli kisfiúnál, s viszik magukkal csodás kalandok felé.

Mezey Katalin meseregényének főhőse az özvegy édesanyjával szegényesen éldegélő Kivala Palkó, akiben egy napon felébred a vágy, hogy világot lásson, megnézze, más országokban hogyan megy az emberek sora.

Török Sándor Kököjszi és Bobojsza című meseregényéből megismert jólelkű törpék, a csupasz képű, mosolygós, vékony hangú Kököjszi, és a szakállas, morcos, vastag hangú Bobojsza a történet folytatásában már nemcsak Andris álmára vigyáznak, hanem esténként csetlő-botló kishúgát, Pannit is elrepítik a mesék világába.

A meseregény középpontjában az örökös kutya-macska civódás áll. A Frakk, a macskák réme történetében a két macska, a butuska Szerénke és az ármányos Lukrécia nemcsak szemtelen, lusta és kövér, de még Károly bácsi kedvenc foteljét is elfoglalja. Szükség van tehát egy kutyára, aki a macskanépet jól megrendszabályozza. Meg is érkezik Frakk, és megkezdi a két elfajzott állat nevelését.

A meseregény középpontjában az örökös kutya-macska civódás áll. A Frakk, a macskák réme történetében a két macska, a butuska Szerénke és az ármányos Lukrécia nemcsak szemtelen, lusta és kövér, de még Károly bácsi kedvenc foteljét is elfoglalja. Szükség van tehát egy kutyára, aki a macskanépet jól megrendszabályozza. Meg is érkezik Frakk, és megkezdi a két elfajzott állat nevelését.

Az Ünnepi Könyvhétre megjelent igényes kivitelű kötetben Filc, a zoknimuki újabb kalandjai szórakoztatják a gyerekeket és a gyermeki lelkületű felnőtteket. A korábbi kötetből már megtudhattuk, hogy a zoknimukik a felelősek a fél pár zoknik, és egyéb otthoni apróságok, kacatok eltűnéséért.

A fél pár zoknik eltűnéséért felelős koboldok, a zoknimukik első számú szabálya: kerüld az embereket! Nem láthatnak meg! Ám Filc, a kis kobold megszegi a mukik évszázados törvényét, amikor a váratlanul beállított távoli rokon, Vargusz Flanel bácsi számára szálláshelyet (azaz egy új fél pár zoknit) keresve bemerészkedik Félix szobájába és a kisfiú meglátja őt.

Bálint Ágnes nagysikerű meseregényének főszereplője Templomárnyéki Egbert szegény családból származik, gyakran alig van mit enniük. Amikor egy múzeumba költöznek, ahol nap mint nap csodálatos ételekkel teli csendéletekben gyönyörködhetnek, de a nagy kerek sajtokat, illatos gyümölcstortákat csak hírből ismerik, úgy határoz, hogy elhagyja a szülői házat.



Kérdezd
a könyvtárost!