magyar népmese

A klasszikus mesék újabb és újabb feldolgozásainak, tömörítvényeinek bősége idején igazi öröm, valódi élmény kézbe venni és olvasgatni azt a meséskönyvet, amely Ritkaszép magyar népmeséket tartalmaz. Varga Domokos szerző-összeállító jegyzi a kötetet.

Benedek Elek eredetileg ötkötetes, a székely népmeséket saját elbeszélő stílusához igazítottan, ízes magyar nyelven átírt történeteinek gyűjteményét (eredetei címe: Magyar mese- és mondavilág) négy kötetbe sűrítve jelentette meg a Szukits Könyvkiadó.

Az elődeink alkotta és reánk hagyományozott mesék világából "ezer évekre visszamenőleg" rekonstruálhatjuk a való életet. A megfelelő módon átadott kulturális örökséget a népköltészet, azon belül is a népmese közvetíti a legkézzelfoghatóbban: Kóka Rozália mesemondó hosszú ideje vállalja ezt a közvetítést.

Jeles mesegyűjtők – a többi között Berze Nagy János, Brassai Sámuel, Kriza János, Vikár Béla – gyűjteményéből való a kötet anyaga. Legszebb népmeséink darabjait emelte át Illyés Gyula az irodalomba – megőrizve a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék fordulatait. A mesék a magyarság megtelepülésének különböző tájain teremnek: magukon hordozzák e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét.

A kötetbe rendezett huszonkét - Ádám Valérián által gyűjtött és átdolgozott - mese nemcsak a moldvai táj varázslatos szépségét föltáró fordulatos meseszövés, a tájnyelvi szavak, kifejezések használata, de a települések elnevezéséhez kötődő mondák, legendák megismerése okán is sok érdekességgel szolgál.

Az íróként, műfordítóként ismert Rostás-Farkas György kiemelt feladatának tekinti a cigányság hagyományainak kutatását, a cigány kultúra részeként népmeséik megismertetését az utókorral.

Az aranymadár (hasonló címmel már olvasható az ajánlóban egy magyar népmeséket tartalmazó kötet) meséinek, mondáinak, történeteinek szerzője a székely néphagyomány ezerszínű világából merítve kelti életre a népi állatmesék, eredet és történeti mondák, csalimesék hihetetlenül gazdag és színes világát.

Ámi Lajos a szamosszegi cigány ipari munkás meséinek gyűjteményét 1968-ban az Akadémiai Kiadó jelentette meg három kötetben. Ezekből választott ki és dolgozott át kilencet Lázár Ervin. A választott mesék némelyike ismert, már-már klasszikusnak mondható, de vannak közöttük új, a köztudatban még nem élő kincsek is.

Humorban, mulatságban nincs hiány a kötetbe került huszonnyolc történetben, hiszen Boldizsár Ildikó a kötet válogatásakor arra törekedett, hogy ez alkalommal a magyar népmesék egyik sajátos típusával, a furfangos magyar népmesékkel ismertesse meg a gyerekeket.

A magyar népmesekincs egy kevéssé ismert területéről, a legendamesékből válogatta a kötet anyagát Nagy Zoltán folklorista és népmesegyűjtő. A páratlanul szép és értékes legendák hősei gyakorta a szentek, pl.

A rangos sorozatban ezúttal kalotaszegi, széki, maros- és udvarhelyszéki meseválogatás jelent meg; közel félszáz epikus darab vezet el az erdélyi mesék tündérvilágába. A jeles néprajztudósok gyűjtéséből származó meséknek több mint a fele tündérmese, vagyis csodás elemekkel átszőtt történet.

A Marton Magda látványos, színes illusztrációival díszített, igényes kiállítású kötet Berze Nagy Jánosnak a 20. század első felében gyűjtött Baranya megyei népmeséiből nyújt sokszínű, a vidék mesekincsének legjavát reprezentáló válogatást, tiszteletben tartva a mesegyűjtő azon szándékát, hogy a meséket változtatás nélkül az eredeti szöveget megőrizve (mai helyesírással) adják közre.



Kérdezd
a könyvtárost!