állatos vers

Először 1952-ben jelent meg az Öreg néne őzikéje, és azóta alig akad óvodáskorú gyermek, aki ne ismerkedett volna meg vele, aki ne fújná - legalábbis némely strófáját - kívülről. Hallatlanul népszerűvé vált Fazekas Anna verses meséje, vetélytársává a klasszikus gyermekirodalmi alkotásoknak.

A kötet kihajtható lapjain sorakozó két versszakos versikék mindegyike egyet tudakol: merre van erdő-mező, „tenger, folyó, kék patak” állatainak – gyíkok, rókák, méhek, halak, sünök, mackók, őzek, csigák és madarak – otthona.

„Haj, duj, dudálom, ez a gombóc nem álom. Szilva ül a közepén, mint egy félénk vőlegény...” „…vigyázok én mákra, retekre, babra: minden kert egy abrakadabra…” Csoóri Sándor ezúttal a legkisebbeket örvendezteti meg költeményeivel, tanúbizonyságát adva annak, milyen jól ismeri a gyermeki lelket.

Az eredetileg több mint harminc évvel ezelőtt megjelent kötet felújított kiadását Pásztohy Panka bájos, színpompás illusztrációi kísérik. A két ciklusba rendezett, igényes válogatás első része az egy-két éves gyerekek szüleinek és a bölcsődei gondozónőknek kínál választékot könnyed rímelésű, rövid versekből, népi játékokból (Ciróka; Sétálunk, sétálunk).

Gazdag Erzsi pár soros versikéit hallgatva egy teljes esztendőn át, kikelettől újabb tavaszig lehetnek részesei a gyerekek a természet változatos szépségének, örömeinek. Tavasszal a mező rigófüttytől, pacsirta énekétől hangos (Adok neked három verset), kisrigót ringat a fészkében a nád (Ringató), virágról virágra röppen a pompás pávaszempillangó (Száll, száll a pillangó).

„Kukorékol a kakas, vendég jön, ha mondja, talán bizony Mátyás király udvari bolondja…”. Közel száz, hosszabb-rövidebb, hangulatos, vidám verset tartalmaz a tetszetős kivitelű, széles körű ajánlásra érdemes kötet, amely minden bizonnyal elvarázsolja majd a legkisebbeket.

Móricz verses állatmeséi - gyerekgenerációk első olvasmányai - az író bölcs, eleven humorú életszemléletét sugározzák. Igazi epikus világa van a miniatűr állattörténeteknek, a versek szókincse, fordulatai a népnyelv, a népmese ízeit, értékeit is közvetítik.

Weöres Sándor első átütő sikerű gyermekkötete, amelynek anyaga belekerült a Ha a világ rigó lenne című bővebb válogatásba is. Minden darabja klasszikus, pl. Arany ágon ül a sármány, Buba éneke, Galagonya. Kiemelhető a művek tudatos zeneisége, Weöres különleges képlátása, képi humora (Falusi reggel, A birka-iskola).

Kányádi Sándor „megtanulásra ingerlők”-nek nevezi Bartos Erika verseit, és valóban, könnyen beveszik magukat az ember fülébe, lelkébe ezek a kedves, humort sem nélkülöző, üde, játékos sorok. A szerző – gyakorló anyuka, aki maga is illusztrálta kötetét –, igazán jó ismerője a gyermeki léleknek. Ezt tükrözik mosolyra fakasztó versei és rajzai egyaránt.

Zelk Zoltán gyermeklírájából válogatott több mint egy tucat verset Steiner Ágota. A meséskönyvet lapozgató gyerekek Füzesi Zsuzsa rajzai segítségével ismerkedve gyönyörködhetnek Az okos tücsök, a Madáriskola, a Három róka meséjében. Némelyik verset megzenésítették, így a gyerekek körében Halász Judit előadásában is népszerűvé válhatott a címadó vers.

A kötet összeállítója Kis Éva, nyugalmazott óvónő szakmai szeretetét, hozzáértését bizonyítja a színvonalas válogatás, amelyben az évszakokhoz kapcsolódóan (Tavaszi mesék, Nyári mesék, Őszi mesék, Téli mesék) a magyar és világirodalmi mesék legkedveltebb darabjai föllelhetők.

A vajdasági magyar író gyermeknovelláiból készült válogatás - négy fejezetbe osztva anyagát (Mi van…? Felhő futott a napra, Úszó sziget, Óvárosi udvarok) - az 1960-as évektől kiindulóan négy évtized munkásságából nyújt ízelítőt.



Kérdezd
a könyvtárost!