3

A korábban illusztrátorként ismert Maros Krisztina ezúttal meseíróként mutatkozik be, méghozzá a titokzatos holdbéli zenész történetével, melyet természetesen saját színpompás rajzai kísérnek.

„Kis széltolóm, csalafinta, hová tűnt a palacsinta? Az előbb még itt gőzölgött a sótartó s a tál között. Tán a torkos macska járt bent, s ő mondott rá boldog áment? …” Közel nyolcvan gyermekverset tartalmaz Csoóri Sándor igényes kötete, amely már kivitelezésével, színpompás oldalaival is felhívja magára a gyermekek figyelmét.

A Népmesekincstár hét kötetes sorozatának igényes kivitelezésű első darabja legkisebbeknek szóló népmeséket tartalmaz a világ minden tájáról, szakértő válogatásban. Bajzáth Mária mesepedagógus, a Népmesekincstár mesepedagógiai módszer kidolgozója ugyanis több évtizedes tapasztalata alapján állította össze a kötetet.

A bölcs farkas halála után összegyűltek az erdő állatai, hogy új polgármestert válasszanak, ám nem tudtak dönteni.

Az óvodás korú Vilma gyakran duzzog, ha valami nem a kedve szerint történik, ám nem sokáig, mert élénk fantáziájával hamar kiszínezi és kedvére változtatja a "nemszeretem" dolgokat.

Kányádi Sándor ebben a kötetében több felnőtt és gyermekirodalmi műfajt ötvöz: novellafüzérnek is tekinthető, olyannak, amelyet egységbe fog főszereplőjüknek, az óvodás kisfiúnak személye; regénynek is, amely egy, a kutyákat igencsak szerető, kedves kis lurkó örömmel és bánattal teli életének történetét beszéli; mesének is, amely valóságos eseményekről ad varázsos képet.

Idilli színhelyen, mesebeli tájon szeretetre méltó lények élnek. A buksi fejű mosómedve, Coci, a hőlégballonjával vitorlázó Vakond Vince és a többiek a Fenyves erdő lakói. Mindnyájuk kedvence a Kék Kisvonat, amely - Bajusz Berci, a délceg mozdonyvezető irányítása mellett - ezúttal új utakra viszi pajtásait. Milyen egy új vasútvonal megnyitó­ünnepsége?

A címszereplő, Kobak - mint afféle igazi kisfiú - sok mindennel foglalkozik: napot rajzol, zenét hallgat (Mondóka mese), piros labdával sétára indul (Labda-mese), és ha kedve támad, akár tornyot is épít Katinkával (Tornyos-mese). Gondolataiban nagyon nagy szerep jut az autónak, traktornak, és a vízipisztolynak is.

Varga Katalin hosszabb lélegzetű verses meséje - sok színes rajz társaságában - kis Bence egy napját eleveníti meg. Ez a nap azonban nem akármilyen; a hét ékessége, a vasárnap, amikor a zümmögő háztartási gépek között apa jár fürgén, és amikor anya a finom­ságokat rejtő, pöfögő fazekak fedőjét emelgeti, aztán kirándulnak az állatkertbe meg a park hintáihoz.

Mihez kezdhet egy kis mackó a játékboltban, ha társai már mind gazdára találtak, csak őt nem vitte haza senki? Nyuszogó nyúl, akiben a kis mackó csakhamar igaz barátra lel, lekonyuló füle miatt elnevezi Füleskének a játék macit, aki ezek után csakhamar gazdára lel.

A kortárs írók (Nádori Lídia, Berg Judit, Kocsis Péter, Lackfi János, Lőrincz Judit Lívia, Czigány Zoltán, Finy Petra, Kiss Ottó stb.) tollából született mesék a kisfiúk többségének legkedvesebb játékát, a kocsit helyezik történetük középpontjába, amelyek - akár a szovjet autógyártás legendás darabjáról, a család életét végigkísérő Zápor Jóskáról, akár a Vakond híres-nevezetes kisutójáról, vagy

Kiss Ottó mesekönyveiben általában az érzelmekre esik a hangsúly, ritkán ír általa megélt gyerekkori élményekről. Ám az Ati repülni tanul című kötet megjelenésekor készített interjú során úgy nyilatkozott, ez alkalommal kivételt tett: valós, saját gyerekkori élményét „mentette át” a mesébe. Miként válik valóra egy gyerekkori álom?



Kérdezd
a könyvtárost!