3

A szép küllemű képeskönyv sok kedves, régi altató emlékét idézi föl, és több új, álomba ringató, hangulatos esti verssel örvendezteti meg a legkisebb korosztályt. A T.

Weöres Sándor első átütő sikerű gyermekkötete, amelynek anyaga belekerült a Ha a világ rigó lenne című bővebb válogatásba is. Minden darabja klasszikus, pl. Arany ágon ül a sármány, Buba éneke, Galagonya. Kiemelhető a művek tudatos zeneisége, Weöres különleges képlátása, képi humora (Falusi reggel, A birka-iskola).

Kányádi Sándor „megtanulásra ingerlők”-nek nevezi Bartos Erika verseit, és valóban, könnyen beveszik magukat az ember fülébe, lelkébe ezek a kedves, humort sem nélkülöző, üde, játékos sorok. A szerző – gyakorló anyuka, aki maga is illusztrálta kötetét –, igazán jó ismerője a gyermeki léleknek. Ezt tükrözik mosolyra fakasztó versei és rajzai egyaránt.

Donászy Magda - sokszor megzenésített - kis gyöngyszemeiből válogatták a kötet anyagát, amely Radvány Zsuzsa színes rajzainak kíséretében a téli ünnepkör meghitt pillanatait állítja középpontba: megverseli télapó érkezését, a hóembert, a fenyőfát és az ünnepkör fénypontját, karácsony estéjét.

Tizenhat egyszerű, hétköznapi történetet olvashatunk a kötetben, amelynek szereplőit ezúttal is a szerző saját, színpompás rajzai keltik életre. Az öttagú család életének számos történése kapott itt helyet. Hogyan firkálta össze Anna és Peti a lakás frissen festett falait?

A színes képekkel gazdagon illusztrált kötet elsősorban a legkisebbek figyelmét kívánja felkelteni. Anna és Peti testvérek, akik Anyával és Apával együtt alkotnak igazi családot. A tizenhárom kis történet az ő hétköznapjainak krónikája. Ahol két kisgyerek él, ott természetesen mindennap történik valami érdekes, izgalmas, ami a képeskönyv lapjaira kívánkozik.

Az ismert költemény lapozó formájú kiadása hét részre bontja József Attila versét, az illusztrátor szép - többnyire kékbe játszó - színekkel és jól felismerhető rajzokkal ábrázolja a vers minden megjeleníthető részletét: az elalvó villamost éppúgy, mint az üveggolyóként megígért messzeséget.

Tarkabarka mesevilág kel életre a színes rajzokat is bőséggel felvonultató kötet lapjain, s a forgatag szereplőinek sorában fölbukkannak a mesevilág klasszikus, kedvelt figurái, az erdei állatok: Dörmi, a medvebocs, a Bölcs bagoly, Pici és Pötyi, a repülő egerek s megannyi társuk.

Zelk Zoltán gyermeklírájából válogatott több mint egy tucat verset Steiner Ágota. A meséskönyvet lapozgató gyerekek Füzesi Zsuzsa rajzai segítségével ismerkedve gyönyörködhetnek Az okos tücsök, a Madáriskola, a Három róka meséjében. Némelyik verset megzenésítették, így a gyerekek körében Halász Judit előadásában is népszerűvé válhatott a címadó vers.

Kortárs költőnk gyakorló apuka maga is, amint ez a mondókákat olvasva rögtön egyértelművé válik az olvasó számára. A kisbabás családok különféle élethelyzeteinek megjelenítése rendkívül érzékletes, ugyanakkor szellemes, és valóban korszerű, ahogyan azt az alcím jelzi. Napjainkat képezi le, korunk gyermekeinek és szüleiknek szól, korunk nyelvén. A szellemes szövegek rendkívül szórakoztatóak.

Kortárs költőnk újabb apai élményeit szedte rímbe. A formai kivitelezésében, szerkezeti felépítésében az előző kötethez (Akinek a lába hatos) hasonlító könyvecskében találunk Mászogatót (a korábbról megszokott használati utasítással együtt: „ezt minden hájjal megkent kisbabáknak kell mondogatni, utánuk szaladgálva”): „… Nem mászom el Rédéig, csak a papa gépéig.



Kérdezd
a könyvtárost!