3

A mesekönyv főszereplőire (Madzag és cimborái) már csak a mai felnőttek emlékezhetnek a televízió 70-es években vetített gyermekműsorából. A történet szerint a gyerekek legkedveltebb állatai, egy kiskutya és egy kismacska barátjukkal, a vadkacsával felfedezik a körülöttük élő világot: a kertet, a bogarakat, az árnyékot és a legnagyobb csodát, a napot.

A külföldön már évtizedek óta népszerű kötet főhőse az örökké vidám és igen-igen kíváncsi természetű afrikai kismajom. Kalandjai az erdőben kezdődnek, amikor egy óriási sárga kalapot meglátva felébred benne a kíváncsiság, és vágy, hogy felpróbálja azt. A fejfedő gazdája azonban rabul ejti, és hajóra szállva állatkertbe készül vinni.

A történet a főhős, Kisbence életének alakulását pólyás korától az óvodai középső csoportos időszakáig kíséri végig Varga Katalin meséje. Az átlagos magyar családtól leginkább gyermekeik számában tér el az a kis közösség, amelynek negyedik tagjaként megszületik a testvérei által „használhatatlan pólyásnak” nézett Kisbence.

A már a borítójával is hívogató, tartalmilag és formailag egyaránt igényes kötet főhőse, Kifli, a szelíd kiskutya boldogan él gazdijával, Bettivel valahol a messzi északon. Egy napon azonban a lány munkát kap, így Kiflit kénytelen kutyaoviba adni. A kiskutya fél az ismeretlentől, szorongva gondol az óvodára, ahol ki tudja, milyen félelmetes dolgok történnek majd vele.

Szabó Lőrinc klasszikus értékű életművéből Steiner Ágota gyűjtötte össze mindazt, ami gyermekeknek íródott. A költő szemléletessége, játékos képzelete nyomán megelevenedik a baromfiudvar (Falusi hangverseny), a téli hóesés (Esik a hó) a tavaszi rügyfakadás (Nyitnikék, Nefelejts) vagy akár a gyermeki kéz (Sokat tud az én kezem).

A kötet kihajtható lapjain sorakozó két versszakos versikék mindegyike egyet tudakol: merre van erdő-mező, „tenger, folyó, kék patak” állatainak – gyíkok, rókák, méhek, halak, sünök, mackók, őzek, csigák és madarak – otthona.

Jakabosné Kovács Judit összeállításában készült, Kállai Nagy Krisztina színvonalas illusztrációival díszített szép kiállítású könyvecske nagyszerű lehetőséget teremt a kisgyermek és a felnőtt meghitt együttlétére, a közös játékra.

A mesefüzér darabjai az egyszeri kecske viszontagságait beszélik el. Szó esik a kecske és a macska vetélkedéséről, arról, miként akarnak túljárni egymás eszén, és arról is, hogyan tűri a gazdasszony háziállatai rakoncátlankodását. Ám mire letelik az esztendő, a történetek négylábú, szertelen mesehőséből szelíd, gondos kecskemama válik.

A gazdag válogatás mondókákat, dalokat tartalmaz - megközelítően kétszázat. Altatódalok, dúdolók számos variánsát; a kisgyermeki tevékenységhez kötődő dalocskákat, mondókákat (állni tanítgató ének, lépegetős, tapsolgató, lovagoltató); alkalmakra szánt tréfás szövegeket, , köztük számos ismertet (Csip-csip csóka; Én kis kertet kerteltem; Aki nem lép egyszerre; Erre kakas, erre tyúk stb.).

„Haj, duj, dudálom, ez a gombóc nem álom. Szilva ül a közepén, mint egy félénk vőlegény...” „…vigyázok én mákra, retekre, babra: minden kert egy abrakadabra…” Csoóri Sándor ezúttal a legkisebbeket örvendezteti meg költeményeivel, tanúbizonyságát adva annak, milyen jól ismeri a gyermeki lelket.

Az eredetileg több mint harminc évvel ezelőtt megjelent kötet felújított kiadását Pásztohy Panka bájos, színpompás illusztrációi kísérik. A két ciklusba rendezett, igényes válogatás első része az egy-két éves gyerekek szüleinek és a bölcsődei gondozónőknek kínál választékot könnyed rímelésű, rövid versekből, népi játékokból (Ciróka; Sétálunk, sétálunk).

A vidám mesében négy jó barát kalandjai elevenednek meg, akik versenyre kelnek, hogy eldöntsék: ki a legbátrabb közülük. Mindegyikük valami olyat választ, amit egyébként nem szokott csinálni.



Kérdezd
a könyvtárost!