14+

Carla ünnepelt tinisztár, aki anyja és mostohaapja (egyben menedzsere) társaságában popdalaival járja az államokat. A féltve őrzött lány életében nincsenek barátok, ezért különösen nagy örömmel veszi pártfogásába a koncertjén jegyüzérkedés áldozatául esett, vele egykorú fiút, a Hónalj ragadványnévre hallgató Theodort, és mozgássérült kis barátját, Ginny-t.

A kötetbe válogatott novellák nagy része a Régi karácsony című kötetben már megtalálható volt (Régi karácsony, Tél, Karácsonyi gyertya, Karácsonyi éjjel, Betlehem) A Búcsú egyik értelme szerint vidám falusi népünnepélyt jelent, amely valamikor az új templomok felszentelésének napja volt.

Az író három regénye kapott helyet a válogatott munkáit megjelentető sorozat mostani kötetében. A felnőttek idegesek című regény főhőse a kiskamasz korban lévő Bogos Fülöp, akinek naplójából családja felnőtt tagjainak éles kritikával megrajzolt képe kerekedik ki. A Bimbi tábornok című kalandmese valójában szatirikus példázat.

A Beszterce ostroma, Mikszáth egyik legnevezetesebb műve, 1894-ben született. Voltaképpen egyfajta magyar Don Quijote-történet. A 19. század vége táján az egykori Észak-Magyarországon élő, előbb csak hóbortos, később mindinkább elboruló elméjű főnemes a rohamosan kapitalizálódó társadalom kellős közepén egy darab középkort varázsol maga köré.

Nem sokkal halála előtt fejezte be Fekete István a gyermekkorát megidéző önéletrajzi regényét. A műben nemcsak a gyermekévek elevenednek meg, asszociatív képsorokban rekonstruálja életének - főleg ifjúkorának s első világháborús élményeinek - állomásait is az író. "Ebben a könyvben sem túlzás, sem nagyotmondás nem fog előfordulni.

Jókai egyik legismertebb regénye 1872-ben jelent meg folytatásokban, majd 1873-ban öt kötetben. Ezúttal szülőföldje, Komárom hagyományaiból választott főhőst: Tímár Mihály a Szent Borbála nevű vontatóhajó biztosa, aki hajójával, utasaival és rakományával a Vaskapu sziklái között menekül magyar földre. Utasa, Ali Csorbadzsi az úton meghal, és Tímárra bízza leányát, Tímeát.

A regény főszereplője Ferenc császár - aki II. Józsefet követte a Habsburg uralkodók sorában - udvari mulattatója: jó kedélyű, szellemes, csavaros eszű, és korántsem riasztó külsejű férfi. Fenséges kenyéradó gazdája egy kislányt bíz gondjaira: legyen a gyámja az árvának, akinek apja a császárért áldozta életét.

Az író három kisregényét közreadó kötet címadó, megindítóan szép írása a falu két ellenséges családja gyermekeinek, Kelesse Palinak és Mács Birinek a gyűlölet talaján megéledő szerelmét rajzolja meg. A Leányzó főszereplői, a vak Olajos István és a csúnya, szeplős Etelka is szomorú és tragikus esemény következtében találnak egymásra és lesznek boldogok.

Az Angliában élő 15 és fél éves Adrian Mole tükörképe egyik napról a másikra megváltozik: elálló füleket, nagy méretű orrot és vöröslő pattanásokat mutat. Emellett kamaszszívét lánypajtása, Pandora iránt érzett szerelem gyötri, de a lány csak a kombinéja csipkeszegélyét engedi megérinteni, s kapcsolatukat kizárólag "szellemi" alapokra kívánja helyezni.

A trilógia fordulatos cselekménye: a csíkcsicsói kiskamaszból a hányattatásaiban megérő fiatalember története. Az első részben (Ábel a rengetegben) a címszereplő erdőpásztor a Hargitán; a másodikban (Ábel az országban) egy vándor fogorvos kísérője szerte az országban; a harmadikban (Ábel Amerikában) pedig szerencsét próbáló székely legény a tengeren túl.

Az író legjelentősebb alkotói korszakának egyik remek darabja, A vadon szava 1903-ban jelent meg, és rövidesen a legsikeresebb könyvek közé került. Cselekménye hátterében a kilencvenes évek végén kitört kanadai aranyláz szerepel.

"A művek világa Mikszáth gyermekkorát idézi föl egyszerű történetekkel, falusi alakokkal, háttérben a gyönyörű tájjal, a fenséges természettel" - olvasható az ifjúságnak szánt kötet előszavában. Mikszáth korai elbeszélő művészetének két tündökletes darabja A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881).



Kérdezd
a könyvtárost!