10

A szerző áradó mesélőkedvvel, a nyelvi játékosság ezernyi fortélyával mutatja be a címben szereplő város, Mesélnek különleges lakóit és a velük megesett – hétköznapinak egyáltalán nem mondható – kalandokat.

David Benedictus író, színpadi szerző, forgatókönyvíró és színházi rendező a Micimackó első megjelenése után nyolcvan évvel kapott megbízást arra, hogy a könyv hőseit új életre keltse.

A Százholdas Pagonyban, a Bánatos Bozótosban és a Hét fenyőfa környékén - a klasszikussá vált két gyermekregény színhelyén - minden megtörténhet. Mert e vidék legokosabb embere - "csupán csak" egy kisfiú. Hozzá, Róbert Gidához fordul - a mindentudó hatalomnak kijáró tisztelettel - a "menazséria" minden állata.

Pilinszky János 1949-től nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket írt; a meséket tartalmazó kötetével lépett a kényszerű hallgatás után 1957-ben először a nyilvánosság elé (Aranymadár).

Pí, a „kicsi, de nagyon félelmetes medve” mérleghintázni szeretne, de nincs kivel. Magányos perceiben kis kék jegyzetfüzetébe írja le mindazt, amit fontosnak gondol a világról („Nem lehet hintázni, ha a mérleghinta másik végén nem ül senki”).

A magyar mondák, mesék világának legendássá nőtt, számos alakváltozatban megjelenő hőse Mátyás király, akit a népi emlékezet az igazságtevő, de csavaros észjárású uralkodó képében őrzött meg. Kríza Ildikó - a vonatkozó folklorisztikus közlésanyag teljességére építve - válogatása ebből a népmesei, népmondai kincsből ad összeállítást.

Mosonyi Aliz groteszk történetei és Háy Ágnes rajzai nyomán mese­figurákkal népesül be a főváros: a Gellért-hegy gyomrából esténként óriások másznak elő, hogy versenyezzenek egymással a közeli csúszdákon; az Alagútban talált magának lakhelyet az utolsó budapesti sárkány.

Mátyás királyról, a hatalmasokat megtréfáló, bölcs és igazságos uralkodóról szóló történeteknek számos változata élt a nép ajkán. Szép Ernő közel félszáz vidám mesét gyűjtött össze és dolgozott át belőlük. A gyűjtemény 1937-ben jelent meg először.

A valóság és a gyermeki képzelet mezsgyéjén játszódik a gyermekregény. Álomnak, varázslatnak tetsző események részese, ám sok reális történés szereplője is lehet mindenki, aki a titokzatos "dadatündér", Mary Poppins közelébe kerül. Elsősorban a gyerekszereplők, Jane és Michael figyelhetnek meg sok, titokzatosnak látszó bonyodalmat, hiszen a nevelőnőjük Poppins kisasszony.

A Cseresznyefa utca környéke, a mesésen szép Park, a Hosszú Sétány Londonban ezúttal is sokakat vonz. Látszólag a megszokott élet zajlik, ámde valami van a levegőben. Mary Poppins - a köztiszteletnek örvendő dadus - és a rábízott Banks csemeték már többet sejtenek, hiszen Szent Iván varázsos éjjele közeleg.

Janikovszky Éva történetei Réber László rajzainak kíséretében mindig a felnőtt-gyermek viszonyt ábrázolják, kicsik és nagyok számára egyaránt élvezetesen.

A Mandragóra utca 7. szám alatt lakó két jó barát, Ida és Tamara meg vannak győződve arról, hogy minden reggel azért késnek el az iskolából, mert az útjukba eső jelzőlámpát elátkozták, és ezért folyton pirosra vált, amint a járdáról lelépnek; a folyosókon szaglászó hatalmas, barátságtalan kóbor kutya, Hermész pedig valójában információkat szerző kémkutya.



Kérdezd
a könyvtárost!