10

A két világháború közti időszak egyik legismertebb ifjúsági regénye Karinthy Frigyes "magyarításának" köszönheti népszerűségét. Maga a történet a múlt század második felében divatos anekdotázó népkönyvek stílusát követi: közszájon forgó tréfás "sztorikat" ad elő parodisztikusra élezett, néhol már-már "göregáboros" nyelven.

A kötet az 1948-ban ( a szabadságharc százéves évfordulójára megjelent) kiadás reprintje. Krúdy Gyula az 1848-as szabadságharc történéseihez kapcsolódó, "az ifjak épülésére szolgáló" novellái olvashatók a kötetben. A két ciklusba (A komáromi fiú, Hősi történetek) rendezett írások mindegyike valamely hősi cselekedetet kelt életre.

Gárdonyi regénye, amely 1901 karácsonyán jelent meg először, nem ifjúsági regénynek készült. Csak az 1930-as évektől vált szinte minden olvasni már tudó gyermek első regényélményévé. Cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban, Dél-Baranyából indul és a török túlerővel szemben aratott 1552-es egri végvári győzelemmel zárul.

Az ifjú angol szerző első regénye kalóztörténet, amelyben az egerek is igen fontos szerephez jutnak. Óváros leghatalmasabb lakója, Isiah Lovelock, aki az ominózus Egérvadász almanachot is jegyzi szerzőként, a város legnagyobb egérgyűjteményének birtokosa. Ennek a kollekciónak az egérőri posztját tölti be a tizenkét éves Emiline Orelia.

Dél-Afrikában, a nagy gyémántbányák, gyémántlelőhelyek színhelyén játszódik Verne regénye. Főhőse a fiatal francia mérnök, Cyprien Méré, aki tudományos kutatásokat végez ezen a területen, és halálosan beleszeret házigazdájának, a gazdag gyémánt­bánya-tulajdonosnak, Watkinsnak szép, művelt és emberséges lelkületű lányába.

Mándy olykor szomorúsággal vegyes, játékos költőiségtől áthatott ifjúsági regényeiben: a Csutak-történetekben az a különleges, hogy nincs bennük semmi különleges. Értékük és népszerűségük magyarázatát éppen ez a paradoxon rejti.

Mándy olykor szomorúsággal vegyes, játékos költőiségtől áthatott ifjúsági regényeiben: a Csutak-történetekben az a különleges, hogy nincs bennük semmi különleges. Értékük és népszerűségük magyarázatát éppen ez a paradoxon rejti.

A mára már klasszikussá vált „Csutak történetek” első darabja a nagy képzelőerővel megáldott kisfiú, a címszereplő Csutak és a lakókerületükben talált szürke ló történetét meséli el lírai elemekkel gazdagon vegyítve. A kisfiú leghőbb vágya, hogy a kerületben lakó korabeli gyerekek csapatába beilleszkedjen.

Angel Morgan nem a kisgyerekek szokásos, gondtalan életét éli, mert apja börtönben van, anyja alkoholista, és egy napon magára hagyja a tizenkét éves kislányt, és öccsét, Berie-t. A gyerekek a vidéken élő nagymamánál találnak menedéket, ám a düledező viskóból iskolába járó testvérpár élete igencsak nehéz.

A kisregények ihletett, vallomásos írások, melyek Fekete István rejtett lírai önéletrajza egy-egy epizódjának is tekinthetők. A Cönde a szülőfalu gyermekkori világát kelti életre, a Kácsalja szelíd patakjával, madaraival.

A Copperfield Dávid egyes szám első személyben megírt regény. Ez is erősíti önéletrajzi jellegét, hiszen Dickens - nem is túlságosan áttételesen - a chathami boldogságot, a londoni magántanodát, a pasztagyárat, a kóborlás éveit: a küzdelmes és boldog gyermekkort álmodja vissza Dávid történetében.

A kismasz Jimbo gyakran elblicceli a tanulást, de azért azt túlzásnak tartja, hogy ezért tanárai kisegítő iskolába küldjék. Legjobb barátjával, Charlie-val elhatározzák, hogy kiderítik, igaz-e hír, ezért kihallgatják a tanárok beszélgetését. Jimbo áthelyezéséről nem esik szó, de az értekezlet után két tanáruk ott marad és a fiúk döbbenetére, teljesen érthetetlen nyelvű társalgásba kezdenek.



Kérdezd
a könyvtárost!