10

A korábban drámákkal jelentkező kortárs író ezúttal ifjúsági történetet írt. Az izgalmas fordulatokban bővelkedő, pergő cselekményű, fantasy-elemekkel tarkított kalandregény főhőse, a tizenkét éves Marcó, aki mindig is királyi testőr szeretett volna lenni, kishúgával elindul Tükörvárosba, hogy megvalósítsa régi álmát, és megfejtse származásának titkát.

Felső-Petúnia ifjú trónörököse, Habakuk királyfi fiatal kora ellenére mindig készen áll, hogy megvédje a birodalmat és alattvalóit a királyságot fenyegető veszedelemtől.

Erich Kästner kötetének címadó főhőse, Till Eulenspiegel igazi mókamester, népi hős, akinek kalandjairól számtalan történet járt szájról szájra évszázadokon át a német területeken. Kästner ezek közül dolgozott át tizenkettőt. Till élete nem mindennapi módon indult, ugyanis nem egyszer, hanem háromszor keresztelték meg. Már kisgyermekként is számos csínyt követett el.

Miután Rob elveszíti édesanyját és apjával új városba költözik, lelkében egy képzeletbeli bőröndöt nyit, amelybe minden érzelmét bezárja. Az anya fájdalmas emléke mellé ide kerül a magány érzete is, mert az új iskolában nem talál barátokra. Amikor a városszéli erdőben felfedezi a ketrecbe zárt hatalmas tigrist, úgy érzi, most már végre van valamije, „amit a bőrönd tetejére tehet”.

A Nagy magyar mesemondók című sorozat kötetei az újra­fölfedezés reveláló hatásával hatnak; a mostani Gárdonyi-kötet pedig arra tanulság, hogy az elsősorban történelmi regényeiről és falusi idilljeiről ismert író a novella, az elbeszélés, a tárca és a mese minden változatát hatásosan és léleknemesítő pedagógusi hajlamait követve művelte.

Szijj Ferenc meseregénye a klasszikus tündérmesék szerkezetét követi. Sziromka Mária, a szépséges királylány Szörnyű Gáspár, Lidércország gonosz királyának fogságába kerül. Szuromberek királyfi, a főhős a megmentésére siet, és néhány aggódó alattvaló kíséretében, kisebb próbatételek után, különböző jótéteményekért kapott varázseszközök segítségével kiszabadítja a királylányt.

Behemanka, az óriáslány minden este ugyanazt a „nevetséges” kis mesét akarja hallani: Jancsi és az égig érő paszuly történetét, mesét „az igli engerről, aki felmászott a böngig bongó paszulyon”. Bár az óriások földjén közismert tény, hogy emberek nincsenek, Behemanka az ellenkezőjében hisz, és mindennél jobban vágyik a velük való találkozásra.

Kálnay Adél gyermekregényének hőse a tízéves Gergő, aki bár látszatra kortársaihoz hasonló, mégis csodálatos dolgok esnek meg vele. A titok nyitja persze éppen Gergő jellemében rejlik, mert képes meglátni a leghétköznapibb dolgokban is azt, ami a szürke valóságot a csodák birodalmába emeli.

A naplóból, "bevágott" elbeszélésekből, levelekből, kis történetekből regénnyé szerveződő mű egy harmadik elemista olasz kisfiú, Enrico iskolai és otthoni életét beszéli el. Minden idők egyik legsikeresebb, legnépszerűbb, ám egyúttal - különösen az utóbbi évtizedekben - sokat bírált, sőt elvetett gyerekkönyve De Amicis Szív című munkája.

A finn szerző barátságról szóló, kedves, megható trilógiájának zárókötetében Fazék, a kis csirka palackpostával küld üzenetet Feliciánnak, hogy jöjjön el hozzá. Nagyon hiányzik neki a harmona, akivel előző nyáron kötött barátságot. Pí is hasonló helyzetben van, mert a kisfiú legjobb barátja rokonlátogatóba ment, és nélküle Pí nem nagyon találja a helyét.

A gyermekregény főszereplői, a három szurikáta testvér, Mimi, Ficúr és Ábrándka a meseregény elején négy hetesek: elérték a megfelelő kort, hogy életükben először, elhagyják a cseperedőt és bemutatkozzanak a csoport felnőtt tagjainak. A kölykök izgatottan várják a föld feletti világ megismerését, amelyről gondozójuk, Bátor bácsi nap mint nap mesél nekik.

A Kriza János gyűjtéséből hatot közreadó, M.



Kérdezd
a könyvtárost!