Móra

Todó óvodába jár, méghozzá a Méhecske csoportba, amit a fiúk csak Züminek hívnak. Főhősünk azt is elárulja, hogy a neve igazából Tódor, a nagypapa után, de ő ezt a nevet nem szereti, viszont a Todót, amit a legjobb barátja talált ki neki, már sokkal inkább.

A szerző maga illusztrálta kötetét, amely már tarkabarka borítójával felkelti a legkisebbek figyelmét. Egy nagyapa és unokája közös kalandjait követhetjük nyomon a kedves és megható képeskönyvben. Nagypapa házának padlásán van egy vasajtó, amelyen átlépve egy óriási hajón találják magukat.

Lázár Ervin fordulatos, ötletes, humort sem nélkülöző, ugyanakkor megható, varázslatos szépségű története jóságról, szerelemről, boldogságról, szomorúságról és önfeláldozásról szól.

Az olvasmányos, fordulatos meseregény címadó főhőse, a kis Tündér Lala nagy bajba sodorja szépséges tündéranyját, Írisz királynőt és birodalmát, Tündérországot.

A hazai gyermekirodalom egyik legszebb alkotásaként számon tartott Sziget-kékben Szabó Magda egy gyerek kalandos, színes fantáziájával láttatja a világot, és képzelet szülte alakokkal népesíti be az állatok boldog szigetét, ahol kis hőse - a beteg mamáért aggódó Valentin - menedékre és segítségre lel. Nagy Norbert színpompás, humoros illusztrációi kísérik a varázslatos mesét.

Lázár Ervin meséjének főszereplője, a fekete rigó a legrútabb madárnak tartja magát a ligetben, és azt gondolja, hogy ha befesti magát, akkor majd szívesebben barátkozik vele a kisfiú, aki madár barátra vágyik. Azonban hiába pingálja magát zöld küllő vagy gólya képére, a többi madár kicsúfolja, s a kisfiú sajnálkozva elutasítja.

Már színes, vidám borítójával felkelti a gyerekek figyelmét az igényes kivitelezésű kötet, amely huszonnégy rövid mesét tartalmaz Zelk Zoltán tollából. A kedves történetek megelevenítik a természet örök körforgását, az évszakok váltakozását. A világ elején, az erdő közepén egy ideig vidáman éldegélt négy testvér, Tavasz, Nyár, Ősz és Tél.

Aldous Huxley egyetlen gyerekkönyvét 1944-ben írta unokahúgának karácsonyi ajándékként. A történet főhőseinek – a varjúpár, Amália és Ábris, valamint a hatalmas, öreg csörgőkígyó – otthona ugyanaz a nyárfa. Varjúné hiába rak tojásokat, távollétében a csörgőkígyó mindig felfalja azokat. Egy napon Amália tetten is éri, mivel előbb ér haza a napi bevásárlásból a szokásosnál.

Terka, a bájos, cserfes négyesztendős kislány ezúttal kórházi kalandokat él át, amelyek végül egészen mókásnak bizonyulnak. Terka mandulája gyakran begyullad, ezért a doktor bácsi műtétet javasol. A kórházban Terka hamar összebarátkozik a többi gyerekkel, sőt, beszélgetésbe elegyedik az apró, zöld és kék színű gonosz kis vírusokkal és bacikkal is, amelyek a mandulagyulladást okozzák.

Tóth Krisztina népmesei elemekkel átszőtt, lírai szépségű történetében egy gyermek, testvérei, valamint vér szerinti és nevelő szülei sorsa elevenedik meg. Egy cigány pár járja az erdőt, az asszony közben megszüli gyermekét, egy tollas baglyot, aztán egy síró szemet, ám a férfinak egyik sem kell, így elhagyják őket.

A mai Hollandiából, Luxemburgból, valamint a Belgium északi részén található Flandriából álló terület színes mese- és mondavilágából ad válogatást a kötet.

A különleges meseválogatás a cigány kultúra sokszínűségét mutatja be. Az első rész Frankovics György néprajzkutató saját gyűjtését tartalmazza: Dráva menti beás cigány népmeséket. A második részben romákról szóló Dráva menti horvát népmesék sorakoznak, míg a harmadikban balkáni cigány mesék és mondák kaptak helyet.



Kérdezd
a könyvtárost!