Könyvmolyképző

A meseírásban már többször is remekelt Michael Ende most megjelent kötete a költészet világába ígér élvezetes kiruccanást a gyerekeknek, ismét bebizonyítva, hogy nemcsak a tollforgatás mestere ő, de a gyermeki lélek kitűnő ismerője is.

Csukás István legkedvesebb, legsikerültebb meséit és verseit gyűjtötte össze a szépen kivitelezett - Falcione Sarolta kedves, színes rajzaival díszített - kötetben. A Kossuth-díjas író művészetének változatosságát példázó könyv a gyerekek régi ismerőseinek kedves történeteit eleveníti fel.

A „se nem szögletes, se nem kerek erdő” lakóinak történetét meséli el a szerző, ezzel alkalmat teremtve arra, hogy a gyerekek a magyar helyesírás (főként a tulajdonnevek) szabályaival megismerkedjenek. Amikor ugyanis az erdő közössége egy Széchenyi István nevű sassal bővül, az igencsak művel bagoly arra döbbenti rá társait, hogy az erdő lakóinak ezidáig csak egy neve volt.

A kritikusok véleménye szerint az angol szerzőpáros kötetei a legideálisabb könyvek, „hogy gyermekünk megbarátkozzon az olvasással”.

Az angol szerzőpáros – Allan Ahlberg író és Katharine Mc Ewen illusztrátor – könyveinek főszereplője a kissé kelekótya, de annál kedvesebb és mókásabb Csiperke család: Csiperke bácsi, Csiperke néni és a kilencéves ikrek, Csiperke Csongor és Csilla.

A meseregény főszereplője, Cincin, a kisegér mindenben elüt a társaitól. Termetre nevetségesen pici, a füle pedig hihetetlenül nagy. Állandóan betegeskedik, a hangosabb zajokra ijedtében rögtön elájul. Szeret szülőhelye, a palota termeiben sétálgatni ahelyett, hogy a falhoz bújva menekülne, mint a többi kisegér, és mindezek tetejébe szinte egész nap a könyveket bújja.

A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt, de most a havas téli napokon a meleg kis szobában, egy zsályaillatú hátizsák zsebében csücsülve a régi élmények, a szép meleg nyári napok felidézésével telnek napjai. Az emlékeket az ablak előtt álló öreg írógép betűi hívják elő, amelyeket nem ismerve, a tücsök elkezd tűnődni, mire is emlékeztetik őt a jelek.

A városszéli puhányokat rendre kigúnyoló "természet gyermeke", a Nagy Ho-ho-ho horgász ebben a történetben ismét horgászik. Ám mit tehet télen a mindenre elszánt horgász, amikor a vizek be vannak fagyva?

Hazánkban még az 1960-s évek közepén jelent meg először a kötet, amely Szarvas Szilárd, a kínai erdőből európai állatkertbe került szarvas kalandjait beszéli el. Szilárd nem érzi rosszul magát az állatkertben, mert sok-sok gyerek látogatja, és őket nagyon szereti. Ám karácsonykor nem akad egyetlen vendége sem, és ettől nagyon elszomorodik.

Csukás István népszerű mesehőse, a híres egyfejű sárkány, Süsü házasságra adja a fejét. Sárkánylány szép és érző szívű, s tudja, hogy férje-ura jó királya, okos és bölcs fejedelme lesz Sárkányföldnek.

Süsüke, a csintalan sárkánygyerek és Kiskirályfi újabb kalandjai sok izgalmat okoznak Sárkányföld lakóinak, de új élményt is nyújtanak számukra, derűt, vidámságot lopnak a szívükbe.

Süsü, a sárkánykirály legkisebbik fia azzal vívja ki apja haragját, hogy számos ősével és testvérével ellentétben neki csak egy feje van. Ráadásul szelíd, jóságos, sőt néha gyáva is. Mikor aztán ellenségét meggyógyítja ahelyett, hogy elpusztítaná, betelik a pohár, és apja kitagadja. Süsü bánatosan indul útnak, és még jobban elkedvetlenedik, mikor látja, hogy mindenki fél tőle.



Kérdezd
a könyvtárost!