Holnap

Ebben a "Brumi" történetben a fekete orrú, barna medvebocs - elhagyva biztonságot nyújtó erdei barlangját - tarisznyájában hamuban sült pogácsával, medvepapája oldalán Mackóvárosba indul. Mivel a kis bocs még sohasem látott pályaudvart, mozdonyt és egyéb nagyvárosi "csodákat" igazi kalandos utazást jelent számára a nagyváros felfedezése.

Bodó Béla mesekönyve a nagy sikerű Brumi Mackóvárosban című történet folytatása. Az előző kötetben a kismackó első lépéseinek lehettek tanúi a kis olvasók, ebben a könyvben már az iskolával ismerkedik a címszereplő. Az első napok nehézségein a kedves tanító néni segíti át Brumit, aki csakhamar beilleszkedik az osztályközösségbe.

Az író meseciklusának negyedik könyve a Brumi a Balatonon. Főhőse Brumi, a bájos, eleven, mindenféle kalandba belesodródó medvebocs, aki a történet szerint barátaival, a huncut Jócsonttal, a torkos, vidám Dagival és a félénk Panasz Mukival a Balatonra megy nyaralni. A vakáció alatt számos kaland esik meg a négy jó baráttal.

Kipling állatmeséinek legtöbbje eredettörténet. Hogyan lett púpos a teve, Hogyan kapta az orrszarvú a bőrét, Hogyan szerezte a leopárd a foltjait, kenguru az ugrani tudását (Kenguru apó története). Nem „bölcs” mesék ezek, állatbőrbe bújt emberi tulajdonságokról, és nem is varázsmesék, mert a csodákban és a csodálatos keletkezésekben mindig érezzük a képtelenséget és a képtelenség humorát.

Török Sándor 1934-ben kiadott, de az elmúlt évtizedek során méltatlanul feledésbe merült meséskötetét akárcsak az író többi népszerű művét, mint a Csilicsala csodáit vagy a Kököjszi és Bobojszát derű és jókedv, a gyermekek iránt megértés és a felnőttek értetlenkedéseivel szembeni elnézés jellemzi. A kötetbe foglalt tizenhat mese életre kelt és önmagukat pontosan jellemző tárgyakról szólnak.

2004-ben, a költő 75. születésnapjára jelent meg Tarján Tamás szerkesztésében a válogatás, amelyet Fitz József-díjjal tüntettek ki. Százegy verset tartalmaz a kötet nyolc ciklusban (Mi lennék?; Vadcseresznye; Van egy forrás valahol; Kezdődik az iskola; Búcsúzódal; Egyedül a fenyőerdő; Pitty-potty; Megosztom veletek).

Sarkcsillag város lakói nagy izgalommal készülnek a Hóünnepre, ahová ez alkalommal Hóapó is hivatalos. A polgármester azonban nagy gondban van, mert Baten Kaitos, az Északnyugati Erdők réme hosszú ideje rettegésben tartja a várost.

A fenségesen magasodó Hargita erdőrengetegei adnak otthont, védelmet, táplálékot - más állatok mellett - Ambrusnak, a medvének és családjának. A Talpas történetekből - Kányádi Sándor ékes, szép magyar nyelven megírt, főként makámában elmondott meséiből - megtudható, miként él egy "talpig becsületes" medve (olyan, mint Ambrus) a hargitai rengetegben.

Faltisz Alexandra finom árnyalatú, pasztellszínű rajzaival illusztrált szép kiállítású kötetben Osvát Erzsébet kárpátaljai költő, író több mint félszáz gyerekverse kapott helyet. Legtöbbjük klasszikus, gyerekvers antológiákból, irodalom tankönyvekből jól ismert darabok, a ritmusos, dallamos, derűs hangulatot árasztó verseken nemzedékek sora nőtt fel.

A mesekönyv a televízióban vetített, népszerű gyermekfilmsorozatból megismert bábfigurákról szóló történeteket tartalmaz. Az Egérújság rejtvénypályázatának első díja egy szoba-konyhás köcsögház a Futrinka utcában. A pályázatot Egerentyű úr szeretné megnyerni, mert harmincöt gyermekével együtt a remek sajtházat már teljesen szétrágták.

A történetek főhőse, a címszereplő kismalac, a mindig rakoncátlankodó Mazsola, de főszerephez jut még a bölcs és megértő, Manócska és az előzményekből már ismert Menyus, a kismackó, Fülöpke, a nyuszi, Egérke és Varjú bácsi.

A fényes tökház lakói, Manófalvi manó és Mazsola egy szomorú, esős napon elindulnak a távoli Futrinka utca felé, hogy megtekintsék a madárijesztő-kiállítást. A mezei autóbusz megállójában egyszer csak gyönge, nyivákoló sírásra lesznek figyelmesek. A hang gazdája az apró fekete-fehér pöttyös tengerimalac, "aki" elárvultan kesereg egy bokor tövében.



Kérdezd
a könyvtárost!