Ciceró

„Ebben a könyvben a világirodalom kevésbé ismert tündérmeséit és regéit gyűjtöttem össze és dolgoztam át az ifjúság számára”- írja a kötet utószavában a mesegyűjtemény összeállítója, Sebők Zsigmond.

Devecsery László dramatizált meséit és eredeti mesejátékait tartalmazza a kötet. A színpadi változatban életre kelnek a ruhátlan császárról (A császár új ruhája), A kis hableányról szóló Andersen mesék.

Eder mester, az idős, szelíd lelkű asztalosmester és a bozontos, piros üstökű, csintalan kis kobold történeteit már megismerhették a gyerekek a televízióban vetített rajzfilmsorozatból, valamint az előző kötetből is. A kis házikobold Pumukli ebben a történetben sem hagyja nyugodtan dolgozni gazdáját, Eder mestert.

Maja, a bátor, ám kissé meggondolatlan méhecske kalandjaival már több feldolgozásban, még rajzfilm formájában is megismerkedhettek a gyerekek. Az 1958-as megjelenést követően, ez a kötet most újra az eredeti, méltán híres és népszerű mesét tartalmazza. A legkisebbek együtt fedezhetik fel Majával a nagyvilágot és láthatják, milyen is az egy egészen kicsi méhecske szemszögéből...

A fantáziadús meseregény főszereplője a tizenkét esztendős Szeptember, akit a Zöld Szél elragadja otthonából és Tündérföldre repíti. Ám ebben a mesebeli birodalomban semmi sem olyan, ahogyan azt a mesékből a főhős megismerhette, az élet nagyon is valószerű.

Az amerikai írónő klasszikus ifjúsági regényének főszereplője a hétéves kisfiú, Cedric Errol korán elvesztette édesapját; szeretett édesanyjával él egy amerikai kisvárosban. A nyílt eszű, okos, barátságos fiút mindenki szereti, jó barátja a fűszeres, Hobbs úr, másik bizalmasa Dick, a cipőpucoló.

A regény 2057-ben játszódik, amikor a rendkívül fejlett technika és tudomány megkönnyíti ugyan az életet, de a földrengések pusztító ereje még mindig rettegésben tartja az emberiséget. Egy tudós geológus, Bencze András életcéljául tűzi ki a földrengések megelőzését.

Benedek Elek munkásságának - főleg a századfordulóra eső szakaszában - igen fontos részét képezik azok a könyvek, amelyekkel egyértelmű célja volt, hogy vonzóan epikus, olykor regényes formában, szinte észrevétlen maradó - példákat fölmutató - didaxis­sal nevelje a fiatalokat hazafiságra. Ilyen műve volt az Arany János nyomán 1910-ben elkészült Toldi Miklós is.

Csilicsala bácsi foglalkozására nézve varázsló, a bajba jutott gyerekek gyámolítója és őrzője, akinek mindig bőven akad dolga. Török Sándor lazán összefüggő történeteinek állandó főszereplője, Balogh Gyuszi is lépten-nyomon valami kalamajkába keveredik. Egyszer becsúzlizza a tanári szoba ablakát, máskor csavargásával ejti kétségbe a családját.



Kérdezd
a könyvtárost!