Ciceró

Barnaby Brocket születése óta rendkívüli képességgel bír: ellenáll a gravitáció törvényének, és ha nem rögzítik valamilyen módon a földhöz, elérhetetlen magasságokba repül.

A kötet Lewis Carroll halhatatlan meseregényét tartalmazza. A mű a múlt század derekán az angol irodalomban megjelent sajátos műfaj, a nonszensz (értelmetlenség, csacskaság) klasszikussá vált reprezentánsa; élvezetes "kötelező olvasmány" az angol irodalmat kedvelőknek, ugyanakkor máig eleven, pompás meseregény.

A Nobel-díjas írónak világsikert és maradandó hírnevet hozó, klasszikussá vált regényében szinte egyetlen tömbből kifaragva jelenik meg a dzsungel, az őserdő áthatolhatatlan sűrűje, titkokat rejtő világa, középpontjában Maugli, a kiszolgáltatott embergyerek felnőtté válásának történetével.

A keleti széllel érkezett meg hajdanán a Banks családhoz a "csudálatos" dadatündér, hogy sok varázslatos kaland után (legalább olyan titokzatosan, mint ahogy érkezett) búcsút vegyen a Banks csemetéktől. De Jane, Michael és az ikrek soha nem hitték, hogy örökre távozott. S igazuk lett.

Ha csupán annyit árulnánk el Mary Poppins-ról, a Banks család új dadájáról, hogy a keleti széllel jött, és hóna alatt szorongatott ernyőjének fogója egy papagájfej, továbbá elmesélnénk azt, hogy nagybátyja, a kopasz és gömbölyű Wigg bácsi, ha kedve úgy hozza, lebeg a levegőben - nos, ezzel még semmit sem mondtunk.

A regény főszereplője, a kilencéves Bruno „fontos munkát végző”, magas rangú apját Ausschwitz parancsnokának nevezik ki és a család kénytelen távozni kényelmes berlini otthonából.

Fehér Klára ebben a két kisregényében is nagy-nagy szeretettel, odafigyeléssel rajzolja meg a 8-10 éves gyerekek mindennapi gondjait és egyben a mese iránti vágyukat is.

A fordulatos mesetörténet főszereplőinek, az erdei állatoknak egy verseny kitűnő alkalmat teremt arra, hogy összemérjék erejüket, megszemléljék a résztvevők nagy versengését. A megmérettetés mozgósítja a jelenlévők érzéseit, indulatait. Így azután szó esik a mesében irigységről, a békétlenkedésről éppúgy, mint a hiúságról, s mindezek ellentétéről, a békességről, a szerénységről.

A mákszemtündérek apró termetük miatt nagy veszélynek teszik ki magukat, ha esőben röpködnek. Akár az életükkel is fizethetnek érte, ha nem tudják kikerülni az esőcseppeket.

A reális és a mesevilág motívumait megkapó humorral ötvözi Török Sándor először 1939-ben megjelent meseregénye. A két törpe, a vékony hangú Kököjszi és a vastag hangú Bobojsza selyemvitorlás, zászlós, lámpásos kis hajójukon, a Szent Kristófon jelennek meg esténként a történetbeli kisfiúnál, s viszik magukkal csodás kalandok felé.

Török Sándor Kököjszi és Bobojsza című meseregényéből megismert jólelkű törpék, a csupasz képű, mosolygós, vékony hangú Kököjszi, és a szakállas, morcos, vastag hangú Bobojsza a történet folytatásában már nemcsak Andris álmára vigyáznak, hanem esténként csetlő-botló kishúgát, Pannit is elrepítik a mesék világába.

Nagymama Péter pici korától kezdve minden este mesét mond unokájának. Amikor egy konyhai baleset következtében lábát töri és kórházba kerül, Péter elhatározza, hogy most rajta a sor, amíg meg nem gyógyul, ő fogja mesékkel szórakoztatni a nagymamát. Élénk fantáziával előadott, vidám történetei között sok mindenről szó esik.



Kérdezd
a könyvtárost!