nem illusztrált

A magyar gyerekeknek talán ismeretlen és szokatlan környezetben, egy tóparti angliai tanyán játszódik a regény. Ransome hitelesen kelti életre a tájat és annak ötletgazdag szereplőit. Minden gyereknek van hobbija: az egyik "obszervatóriumot" rendez be, a másik iglut, azaz indián kunyhót épít. Olyan is akad köztük, aki írónak készül. De végül is mindnyájan felfedezők szeretnének lenni.

A könyv előzményével (Tüskevár) együtt a legolvasottabb ifjúsági regények közül való. A természet, a csodás hó- és jégvilág csak háttérül szolgál ahhoz, hogy a belső történéseket felerősítse, tükrözze, magyarázza, tehát nem természetkönyv a szó szoros értelmében, inkább a "belső természet" könyve.

A kötet kuriózum a Tanár úr kérem kiadástörténetében, ugyanis szövegében és illusztrációi tekintetében egyaránt az 1916-os kiadást követi.

A tizenöt humoreszk füzére (1916) Karinthy egyik legzseniálisabb, legnépszerűbb műve. Nemzedékek kacagtak harsogva a rossz tanuló feleletén, az iskolából elkéső diák morfondírozásán, a tornaóra szörnyűségeit átélő álmain, szállóigévé vált az "eladom a könyvem", "lógok a szeren", "röhög az egész osztály".

Hector Malot klasszikus ifjúsági regénye 1878-ban jelent meg első ízben, azóta nemzedékek kedvelt olvasmánya lett, nyolcvan nyelvre lefordították, számos alkalommal megfilmesítették, és képregény, rajzfilm, rádiójáték, hangoskönyv és musical keretében is megismerhették az ifjú olvasók a hányatott sorsú „talált gyerek”, a bátor kis Rémi fordulatokban gazdag életútját.

A szívszorító történet főszereplője, a tizenegy éves Alex édesapjával közösen a fallal körülvett varsói zsidó negyed lakója. A gettó kiürítésekor a fiúnak sikerül megszöknie, és - korábbi megbeszélésük alapján - egykori lakóhelyük egyik romos épületének pincéjében talál menedéket.

Móra Ferenc sokadik válogatott novelláskötete a Remekírók diákkönyvtára című sorozatban, Móricz Zsigmond előszavával jelent meg. A novellákat kötetbe válogató Fodor Irén három ciklusba (Úri kalap, Mihály folyamatbatétele, A herepfedény) rendezte az anyagot. Az elbeszélésfüzér tündéri, könnyes-mosolygós gyerektörténetekből, és Móra néhány történelmi tárgyú írásából áll össze.

Az Andersen-díjas írónő legújabb történetében – humorba oltottan - tipikus mai történetet mesél el: miként megy tönkre az egykoron idilli családi élet, és hogyan lehet mindezt gyerekként túlélni. A Poppelbauer család a nagycsaládosok hétköznapi életét éli.

A Szent Péter esernyője Mikszáth egyik legismertebb műve. E kisregény terjedelmű, harmatosan üde történet valójában egyetlen, igaz, részletesen kidolgozott anekdota arról, hogy valaki akkor is elérheti a boldogságot, ha egy nagy vagyon - mellesleg jogos öröksége - után nyomoz, de helyette a tökéletes szerelmet találja meg.

Varázslatos világba kalauzol a Horgas-szerzőpáros - apa és fia - eredeti fantáziával megalkotott, mitologikus meseregénye. A mű abba a modern regénytípusba tartozik, amelyet a Tolkien-művek és Michael Ende Végtelen története is; a mesés közegben bontakozik ki egy mitikus, zárt, öntörvényű - a valós elemeket líraian és groteszken transzponáló - epikai univerzum.

A tizenhárom éves Branwell pár hónapos kistestvérét ájultan találja a gyerekszobában. A baba felügyeletével megbízott fiatal lány, Vivian hívja a mentőket, ám a baleset bekövetkeztéért a fiút teszi felelőssé. Branwell megvédhetné magát a súlyos gyanúval szemben, de a tragédiát követően megnémul.

A történet 1943-ban Dániában játszódik. A német megszállók elkezdik az ország zsidó lakosságának koncentrációs táborokba telepítését, de a terv megvalósítása közben szembesülniük kell a dániai ellenállás elszántságával.



Kérdezd
a könyvtárost!