nem illusztrált

A régi és az újabb kritika egyaránt az író legjobb művei közt tartja számon az Egy magyar nábobot, mely alapjában véve egyetlen nagyszabású anekdota elbeszélése epizódfüzéreken keresztül.

Durrell könyvének színtere Korfu, főszereplői családja hihetetlenül bohém tagjai: a remekül főző, kedvesen naiv mama, az íráson kívül mindenre süket és vak Larry, a fegyverekért és a vadászatért bolonduló Leslie, a pattanásaival bajlódó, örökösen szerelmes Margó és a tízéves kisfiú, Gerry, aki már akkor bolondja minden létező állatnak.

Carla ünnepelt tinisztár, aki anyja és mostohaapja (egyben menedzsere) társaságában popdalaival járja az államokat. A féltve őrzött lány életében nincsenek barátok, ezért különösen nagy örömmel veszi pártfogásába a koncertjén jegyüzérkedés áldozatául esett, vele egykorú fiút, a Hónalj ragadványnévre hallgató Theodort, és mozgássérült kis barátját, Ginny-t.

A kötetbe válogatott novellák nagy része a Régi karácsony című kötetben már megtalálható volt (Régi karácsony, Tél, Karácsonyi gyertya, Karácsonyi éjjel, Betlehem) A Búcsú egyik értelme szerint vidám falusi népünnepélyt jelent, amely valamikor az új templomok felszentelésének napja volt.

Az író három regénye kapott helyet a válogatott munkáit megjelentető sorozat mostani kötetében. A felnőttek idegesek című regény főhőse a kiskamasz korban lévő Bogos Fülöp, akinek naplójából családja felnőtt tagjainak éles kritikával megrajzolt képe kerekedik ki. A Bimbi tábornok című kalandmese valójában szatirikus példázat.

A Beszterce ostroma, Mikszáth egyik legnevezetesebb műve, 1894-ben született. Voltaképpen egyfajta magyar Don Quijote-történet. A 19. század vége táján az egykori Észak-Magyarországon élő, előbb csak hóbortos, később mindinkább elboruló elméjű főnemes a rohamosan kapitalizálódó társadalom kellős közepén egy darab középkort varázsol maga köré.

Nem sokkal halála előtt fejezte be Fekete István a gyermekkorát megidéző önéletrajzi regényét. A műben nemcsak a gyermekévek elevenednek meg, asszociatív képsorokban rekonstruálja életének - főleg ifjúkorának s első világháborús élményeinek - állomásait is az író. "Ebben a könyvben sem túlzás, sem nagyotmondás nem fog előfordulni.

Jókai egyik legismertebb regénye 1872-ben jelent meg folytatásokban, majd 1873-ban öt kötetben. Ezúttal szülőföldje, Komárom hagyományaiból választott főhőst: Tímár Mihály a Szent Borbála nevű vontatóhajó biztosa, aki hajójával, utasaival és rakományával a Vaskapu sziklái között menekül magyar földre. Utasa, Ali Csorbadzsi az úton meghal, és Tímárra bízza leányát, Tímeát.

A regény főszereplője Ferenc császár - aki II. Józsefet követte a Habsburg uralkodók sorában - udvari mulattatója: jó kedélyű, szellemes, csavaros eszű, és korántsem riasztó külsejű férfi. Fenséges kenyéradó gazdája egy kislányt bíz gondjaira: legyen a gyámja az árvának, akinek apja a császárért áldozta életét.

Az író három kisregényét közreadó kötet címadó, megindítóan szép írása a falu két ellenséges családja gyermekeinek, Kelesse Palinak és Mács Birinek a gyűlölet talaján megéledő szerelmét rajzolja meg. A Leányzó főszereplői, a vak Olajos István és a csúnya, szeplős Etelka is szomorú és tragikus esemény következtében találnak egymásra és lesznek boldogok.

Az Angliában élő 15 és fél éves Adrian Mole tükörképe egyik napról a másikra megváltozik: elálló füleket, nagy méretű orrot és vöröslő pattanásokat mutat. Emellett kamaszszívét lánypajtása, Pandora iránt érzett szerelem gyötri, de a lány csak a kombinéja csipkeszegélyét engedi megérinteni, s kapcsolatukat kizárólag "szellemi" alapokra kívánja helyezni.

A trilógia fordulatos cselekménye: a csíkcsicsói kiskamaszból a hányattatásaiban megérő fiatalember története. Az első részben (Ábel a rengetegben) a címszereplő erdőpásztor a Hargitán; a másodikban (Ábel az országban) egy vándor fogorvos kísérője szerte az országban; a harmadikban (Ábel Amerikában) pedig szerencsét próbáló székely legény a tengeren túl.



Kérdezd
a könyvtárost!