nem illusztrált

A kötetben helyet kapó négy történet eseményei egyszerre játszódnak a távoli múltban és a jelenben, alakjai egyszerre időtlenül mesebeliek, ugyanakkor hús-vér emberek. A sonkádi Egyed gazda az egyszerű kisember rettenthetetlen hőssé válását példázza, amikor szembeszáll a bajt hozó óriással vagy az országra törő sárkánnyal.

Salman Rushdie varázslatos történetének főhőse, a tizenkét éves Luka nagy próbatétel elé kerül, hiszen rajta múlik édesapja, Rásid Kalifa, Kahání legendás mesemondójának élete. Ha a fiúnak sikerül megszereznie az Élet Tüzét, a Nagy Alvás fogságába esett apja életben marad. A Mágia Világába vezető kalandos úton Luka hűséges társa lesz egy Kutya nevű medve és egy Medve nevű kutya.

Ezt az 1920-ban írott könyvet kezdettől fogva Móricz életművének legjavához számították a kritikusok. A regény olvasható a jóság-szeretet-ártatlanság himnuszaként, a gyermeki lélek szentimentális bemutatásaként, önéletrajzi elemekkel átszőtt vallomásként, emlékezésregényként, beszámolóként a kollégiumi életről.

A két kisregény közül az első, a címadó az író korzikai utazásának élményei alapján született. Egy jellegzetes korzikai faluban különös családdal ismerkedik meg; egy fiatalemberrel és édesanyjával, akik a falu legtekintélyesebb és leggazdagabb famíliájának utolsó képviselői.

Maradandó emlékű, régi időkbe és messzi tájakra vezető, szellemi utazásra hív a kötet, mely első olvasásban egy érdekes életpálya teljes ívét rajzolja meg; időbontásos szerkezetben a jeles Afrika-vadász, Kittenberger Kálmán (1881-1958) életének krónikáját, gazdag dokumentumanyag (a vadász naplórészletei, visszaemlékezések) felhasználásával.

A regényt 1906 és 1908 között írta Gárdonyi, amikoris érdeklődése egyre inkább a magyar múlt felé fordult; saját politikai, társadalmi és vallásetikai gondolatait ágyazta be a história jelmezébe. Gazdag képekben kelti életre IV. Béla korát, a tatárjárástól feldúlt és szétzilált ország életrendjét, a női és a férfikolostorok belső világának különös, furcsa, ridegen szigorú ritmusait.

III. Bandika, a csodálatos dalnoki képességekkel megáldott sárga kis kanári ígéretes karrierjének a második világháború vet véget, amelynek történései fokozatosan szétzilálják a madárkát körbevevő addig megbolygathatatlannak vélt rendet, az otthont adó, szeretetre méltó budai zsidó házaspár életét.

A kötetben a Hannibál föl­támasztása című kisregény, Móra Ferenc egyik legnépszerűbb "felnőtt" szépirodalmi alkotása, valamint az 1923 és 1936 között kiadott, gyűjteményes köteteiben megjelent írásokból válogatott elbeszélések kaptak helyet.

Az 1870-es években játszódó regény egy poétikusan szép gyermekszerelem története. A badányi erdő mélyén levő vízimalomban él egy molnár kislányával, Pannival, és segédjével, az árva Matyival. A két gyerek között játszópajtási viszonyból szövődik a szerelem, de ahogy növekednek, egyre több akadály gördül bontakozó kapcsolatuk elé.

A kötet nyolc vidám elbeszélést tartalmaz. A címadó elbeszélés újabb pillanatfelvétel Durrell ismeretlenül is ismerős bolondos családjáról. A kicsit kíméletlenre sikerült ugratásra - mely szerint ideje lenne újból férjhez mennie - a mama sem hagyja magát, és megfelelően visszavág, komoly kétségek közé taszítva magzatait.

Jack London hatalmas és igen egyenetlen színvonalú életművének egyik legszerencsésebb korszaka az alaszkai aranyásását követő időszak volt. A nagy élmény elsősorban állatregényekben és állatnovellákban "csapódott le" az írónál, ám ezek a művei - a Fehér Agyar mellett A vadon szava a legjelentősebb köztük - korántsem csupán izgalmas, érdekes állattörténetek.

Benedek Elek életművének java része szülőföldjét, Kisbacont, a hegyekkel övezett, újabban Baróti-medencének is nevezett Erdővidéket örökíti meg. Ezzel találkozunk jelen elbeszéléskötetében is, amelyből az eszményített székely falu képe tárul elénk.



Kérdezd
a könyvtárost!