nem illusztrált

A külföldön már évtizedek óta népszerű kötet főhőse az örökké vidám és igen-igen kíváncsi természetű afrikai kismajom. Kalandjai az erdőben kezdődnek, amikor egy óriási sárga kalapot meglátva felébred benne a kíváncsiság, és vágy, hogy felpróbálja azt. A fejfedő gazdája azonban rabul ejti, és hajóra szállva állatkertbe készül vinni.

A történet a főhős, Kisbence életének alakulását pólyás korától az óvodai középső csoportos időszakáig kíséri végig Varga Katalin meséje. Az átlagos magyar családtól leginkább gyermekeik számában tér el az a kis közösség, amelynek negyedik tagjaként megszületik a testvérei által „használhatatlan pólyásnak” nézett Kisbence.

A mesefüzér darabjai az egyszeri kecske viszontagságait beszélik el. Szó esik a kecske és a macska vetélkedéséről, arról, miként akarnak túljárni egymás eszén, és arról is, hogyan tűri a gazdasszony háziállatai rakoncátlankodását. Ám mire letelik az esztendő, a történetek négylábú, szertelen mesehőséből szelíd, gondos kecskemama válik.

A regény keretébe foglalt krónika az 1848-as szabadságharcot előkészületeitől a bukásig követi. Hőse, az író nagyapja, az egykor építésznek tanuló pallérfiú, Miska. Az ő naplója, visszaemlékezései, családja elbeszélései szövik át a hiteles történelmi eseményeket. Győry szűkebb pátriájából, Gömörből indul a történet és oda kanyarodik vissza.

Gombos Péter gyermekirodalom-kutató ifjúsági regénye a jövőben játszódik, méghozzá egy diktatórikus rendszerben, ahol gyerekek veszik fel a harcot a hatalommal szemben. 2238-ban járunk, ekkor már 40 éve bezárták a könyvtárakat, betiltották a könyveket, az olvasást, az embereknek hivatalosan nem lehet nevük, csupán egy kódjuk, és folyamatosan figyelik őket a harmóniaőrök.

1850-ben a déliek nyomására az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa törvényt hozott arról, hogy a szökött rabszolgákat a szabad államok területén is el kell fogni. A törvény mélységesen felháborította az addig közömbös északiakat is. Ebben a válságos időszakban (1852-ben ) jelenik meg a regény, s már megjelenését követően világraszóló sikert arat.

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van.

Heltai Gáspár legnevezetesebb munkája, az 1556-ban megjelent Száz fabula című állatmese-gyűjteménye. Nem Aiszóposz eredeti szövegéhez nyúlt vissza, hanem a Stainhövel­-féle német kiadást választotta mintául, de a fordításoknak nem sok közük van az eredetihez. Életet vitt beléjük, magyar környezetre formálva írta át őket (pl. A keselyűről, varjúról és csigáról).

A Rab Ráby Jókai egyik legrejtélyesebb regénye. Tulajdonképpen szabad átírása Ráby Mátyás 18. század végi hivatalnok német nyelvű emlékiratainak, ám az önmagukban meglehetősen érdektelen irományból Jókai nemcsak vérbő romantikus történetet tudott formálni, de valamiképp a magyar történelem egyik legjelentősebb modell-regényét is megalkotta. Ráby Mátyás II.

Móricz Zsigmond két kisregényét tartalmazza a kötet. Az első elbeszélés, a Pipacsok a tengeren a gyermekkori szerelem felejthetetlen élményét idézi föl. Főszereplője az ábrándos természetű "testi dolgokra" ügyetlen Gabi élete nagy próbáját állja ki, amikor a távoli pusztán hirtelen rájuk törő tiszai árvízből megmenti szerelmét, Zsuzsikát.

Ondava, a Tisza egyik kicsiny kis mellékfolyója mentében található az a négy község - Kelet-Szlovákiában -, ahonnan mesemondóit válogatta a kötetbe foglalt történetek gyűjtője, szerkesztője, összeállítója. A négy község: Imreg, Szürnyeg, Garany és Hardicsa sajátos kis régiót alkot, meseviláguk tehát szerves egységet képvisel.

A regény hőse Edmont Dantes, akit hamis vádak alapján egy félelmetes szigetbörtönbe zárnak. Tizenöt évi fogság után sikerül megszöknie, de az egykor lelkes fiatalemberből megkeseredett, különc nábob lesz, aki barátja, Faria abbé jóvoltából szerzett vagyonát arra használja fel, hogy bosszút álljon a Bourbon-restauráció urain és a párizsi társasélet vezéralakjain.



Kérdezd
a könyvtárost!